Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

A VI. választókerületben először Battlay Dezsőt, a korábbi főispán-kormánybiztost vélték legesélyesebbnek, ő lett az egységes párt hivatalos jelöltje. Kayel István a Függetlenségi, Kisgazda, Földműves és Polgári Párt színeiben szerzett az induláshoz elegendő ajánlót. Battlay mellett - korábbi ismeretségi körét kihasználva ­szerzett egységes párti programmal elegendő ajánlót az 1920-as képviselő, Nagy János. A központi és völgységi járás községeiből kialakított VII. választókerületben, a tolnai­ban mindhárom jelölt egységes párti programmal indult. Az első számú jelölt dr. Klein An­tal, Tolna vármegye korábbi főispánja lett. A pártvezetés az előző ciklusban képviselőként funkcionáló Renczes Jánost vele szerette volna felváltani. Nem megyei elképzelésekre indult a nagy vagyonnal rendelkező budapesti jelölt, Spo­lorits György gyáros. A kormány, illetve a megyei apparátus minden lehető eszközt felhasz­nált a választási konkurencia akadályozására, illetve gyengítésére. A különböző pártok je­löltjeinek indulását hivatalosan nem lehetett megakadályozni, de önkényeskedéssel a választási előkészületeket akadályozni igen, az ehhez szükséges apparátus pedig biztosított volt. Már 1922. március 2-án a Tolna megyei alispán, és a főkapitány a következő szigorúan bizalmas rendelkezést kapta. 14 „A nemzet szempontjából veszélyes demagógia megakadályozása végett a politikai magatartásuk miatt kifogásolható egyének, különösen Drózdy, Ruppert, Rassay, Bella, Batthyány, Fényes László, Búza Barna, Szilágyi Lajos, Garamiék, Nagy György ék stb. ebet-fi­gyelemmel' kísérendő k. Hatósági területen való megjelenésükről és szereplésükről hozzám eseten­ként azonnal jelentés teendő. "Az alispán a belügyminiszteri rendelkezést azonnal továbbítot­ta a járási főszolgabíróknak. A megyei sajtó - ugyanúgy mint általában az országos - kellőképpen megvesztegetett és megfélemlített volt: a kormány, a hivatalos politika diktálta szólamokat hangoztatta. Hosszasan foglalkozott a kormánypárti jelöltek választási tevékenységével, részletesen kö­zölte választási beszédeiket, a nagygyűlések formaságait és ugyanakkor elhallgatta az ellen­zéki jelöltek programjait, vagy csak néhány gondolatot kiragadva meghamisította az ellen­zéki pártok választási célkitűzéseit. A továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy milyen témák szerepeltek az egységes párti jelöl­tek választási beszédeiben. Dr. Pesthy Pál gyönki programbeszédében 15 a külfölddel való szabadforgalom és ke­reskedelem megteremtését hangsúlyozta. A mezőgazdasági jellegű Tolna megyében az eladatlan borkészletek mellett a szabadkereskedelem, a termékek értékesítése nagyon is jól csengett a gazdák fülének. Beszédében ügyes szónoki fogással lovagolta meg az igazságta­lan trianoni béke miatt kesergő magyarság érzelmeit. „A szabadforgalom és kereskedelem nemcsak gazdasági előnyt jelent, hanem hatalmas fegyver az integritás kivívásához is ...ha szabadke­reskedelem meg lesz, a mostani szalmacsóvával kitűzött határok ezt nem akadályozzák, az egység­ben bennerejlö természeti erő rögtön működni kezd. Tót és rutén ismét eljön a magyar rónákra aratni... a mármarosi só, az erdélyi vas és szén feltartóztathatatlanul erre tör utat magának, a magyar kenyér és bor elfoglalja régi helyét a felvidéken. "A hivatalos állami politika jó néhány kelléke (irredentizmus, nacionalizmus, gazdasági demagógia) fellelhető beszédében. Foglalkozott a királykérdéssel, a tisztviselők problémáival és a földbirtok reformjával. Véleménye szerint a gazdálkodás hatékonyságának növelését kell elérni. Arra hivatkozott, hogy Magyarország televény talaján fele annyi a termés, mint a homokos Németországban. Márpedig kenyérrel „nagyobb rést lehet lőni az elzárt határokon, mint a híres 42-es ágyúval." A nacionalista hangú beszéd végén a virágzó Magyarországért a nemzeti összefogásra szólított fel. „ A nagygazda Haypál, a gyönki kerület korábbi képviselője, a földbirtokreform megva­lósításához türelmet, kitartást kért, elítélte a királypuccsokat és a szabad királyválasztást hangsúlyozta. Új adórendszer homályos felvázolásában csak addig az általánosságig jutott, 302

Next

/
Oldalképek
Tartalom