Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

megalakítását távirati úton jelentette a belügyminiszternek.

5 A 32 tagú központi választmány megválasztása titkos szavazással történt, a megbízás az 1922-23. évre szólt. E keretből választották meg az 1922. évi választások megyei központi választmányát. Az elnök (hivatalból) dr. Éry Márton alispán lett. A tagok: Bodnár István, Frey János, Fusz Ferenc, dr. Horváth Jenő, Leicht Lajos, dr. Leopold Kornél, Nainer Jószef, dr. Őrffy Gyula és Szeghy Sándor, akik a választói rendelet 17. §-nak megfelelően az előírt hivatali esküt a közgyűlés előtt letették.

6 A központi választmány 1922. március 14-i ülésén megalakította választókerületek öszszeíró küldöttségeit. A járási főszolgabírók feladatul kapták

7 az irányításuk alá tartozó községek összeíró küldöttségei munkájáról való tájékoztatást és a hivatalos esküről a jegyzőkönyvek felterjesztését. A számlálólapokat március 22-ig kellett kitölteni és összegyűjteni, majd ezek alapján a névjegyzék tervezeteket április l-ig központi választmányhoz beszállítani. A központi választmány április 9-ig összeállította az ideiglenes névjegyzékeket a beküldött anyagokból és április 11-én küldöncök útján visszaküldte a községekbe.

8 Közben az alispán 38 347/1922. BM. rendelet alapján meghatározta azon helyeket a megyében, ahol egynél több szavazókör megalakítása volt szükséges.

9 A szavazóköröket úgy kellett összeállítani, hogy az összeírt választók száma egy településen belül megközelítően azonos legyen. 6 szavazókörre kellett osztani Szekszárdot, Dunaföldváron 5, Dombóváron, Pakson és Tolnán 4, Bonyhádon és Tamásiban 3, a megye további 16 településén 2 szavazókört kellett e rendelkezés alapján kialakítani. A választókerületekben választási bizottságot alakítottak. Elnökét a központi választmány választotta, míg a 4 rendes és 4 póttagját a közigazgatósági hatóság meghallgatásával, illetve javaslatai alapján a választási biztos jelölte ki. Az alispán bizalmas levélben a főszolgabírótól kért javaslatot az elnök, a tagok és póttagok személyére. Milyen kritériumok voltak e személyek kiválasztására?... „feltétlen megbízható, az egységes párt programját valló, kellő értelmiségü egyént, legkésőbb április 25-ig hozzon ide javaslatba."™ Érdemes megnézni, hogy a 7 Tolna megyei választókerületben kik lettek a választási bizottság elnökei; Dombóvár: Dömötör Mihály az Eszterházy-uradalom gazdasági felügyelője, völgységi járásban Kardoss Kálmán ny. közig, hivatalnok, tabódi földbirtokos, a dunaföldvári körzetben dr. ifj. Kovács Sebestyén Endre paks-gyapai földbirtokos, Gyönkön Dőry Pál ny. főispán, görbői földbirtokos, szekszárdi választókerületben dr. Schneider Gábor ny. kúriai bíró, a tamási kerületben dr. Ellinger Mihály hercegi tiszttartó, a tolnai választókerületben pedig a lemondott Bartal Aurél földbirtokos helyett Fekete Ágoston prépost töltötte be az elnöki funkciót.

11 Ez az összetétel a fontosabb említett követelményeknek valószínűleg megfelelt. Természetesen a bizottság tagjai, sőt póttagjai közé sem kerülhettek a rendszer szempontjából kétes elemek. Klebesberg belügyminiszter rendeletileg március 1-én módosította a gyülekezésijogról szóló korábbi rendelkezéseket.

12 E rendelkezés a választási gyűlések megtartását lehetővé tette. Ha a gyűlés első fokú rendőrhatóság székhelyén került sorra, a kérelemnek 24, ha másutt, 48 órával a tervezett gyűlés előtt kellett az illetékes rendőrhatósághoz beérkeznie. A rendelkezés szerint a „népgyűlések, amennyiben a helyi közbiztonsági viszonyok megengedik, nyílt helyen megtarthatók. "Április elsején hivatalosan megkezdődött a választási harc. A kormány célja az átütő választási győzelem elérése. Országosan a választások főszereplője az egységes párt lett. Bethlenek - főleg a választók megtévesztésére - meghagyták a kisgazdapárt elnevezést, de megtoldották a polgári szóval. Természetesen ennek is kortesfogásként volt jelentősége. A párt teljes neve: Keresztény-Keresztyén, Kisgazda, Földműves és Polgári Párt lett. A valóságban ez már egy új pártnak volt tekinthető, amelybe a kisgazdapárt beolvadt. Februárban az egységes kormányzópárt új elnökséget és intézőbizottságot választott.

13 Pártelnökök: Nagyatádi Szabó István, Gaál Gaszton, 3. hely üres. Alelnökök: 300