Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

az eseményekre - rendkívüli törvényhatósági közgyűlést hívtak össze, ahol egyetlen napirendként a Klein elleni intrikák szerepeltek. A közgyűlésen 222 képvielőből 141 jelent meg. A megjelentek ellenszavazat nélkül állást foglaltak a főispán mellett, biztosították támogatásukról és bizalmukról további munkájában. A szavazást a kisgazdák óriási győzelemként könyvelhették el, hiszen az ún. történelmi osztályok vezető képviselőinek jelentős része is Klein mellett voksolt. Klein azonban alig 2 hónappal a szavazást követően lemondott funkciójáról. Az 1921. júliusi közgyűlésen a főispáni teendők ellátásával megbízott Forster Zoltán elnökölt. Forster személyében a vármegye egyik legrégebben funkcionáló vezetője lett az első számú irányító.

5 2. Restauráció a szerbektől visszakapott községekben A megyén belüli problémákról a figyelem elterelését szolgálták a szinte folyamatos nacionalista, szerb-, horvát-, szlovénellenes megnyilvánulások, amelyekhez a Tolna megyei községek megszállása adott ürügyet.

6 1919 októberétől a megszállás végéig a bátaszéki eseményeket a megyei sajtó propagandisztikusan felnagyítva és kellőképpen eltúlozva tálalta olvasóinak. Az SHS állam által megszállt területen - bár ott is csak a megszállók érdekének megfelelő mértékben - szabadabb mozgáslehetőségük volt a kommunistáknak. A hatóságok nem engedtek szabad teret az antikommunizmusnak, antiszemitizmusnak és nem voltak napirenden a lakosság elleni katonai atrocitások. A helyi hatóságoknál is éberebb figyelemmel kísérték a munkásmozgalmi tevékenységet az ellenforradalmi rendszer besúgói, akik ugrásra készen arra vártak, hogy a kiürítés idejére a hatóságoknak minden szükséges adat rendelkezésre álljon a mozgalomban bármiképpen is résztvettek elleni eljárás megindítására. A megyei sajtó éles hangnemben uszított a „balkáni csőcselék", azaz a szerbek ellen. A keresztényi, józan magyar lelkületre apellálva adta hírül pl.: „hogy Bátaszéken népgyűlést hívtak össze a pécsi kommunisták, néptanács megalakítására. Hisszük, hogy Bátaszékjózan népe nem fog felülni a nagyhangú ígéretnek. "* Gyakori volt a demarkációs vonalon az engedély nélküli átszökés. Részben jobb munkalehetőség miatt, részben pedig a továbbvándorlás: USA, Németország felé így könynyebbnek bizonyult. A főszolgabírói hivatal sok esetben hiába kereste a fél évvel, vagy évvel korábban útleveleket kérőt, mert az már illegálisan külföldre távozott. Főleg sok bányász hagyta el ily módon az országot. A megye földrajzi fekvése megkönnyítette (Mecsek északkeleti része) a mozgalmi öszszekötők átjutását a megszállt területről, illetve területre. A megerősített határvédelem miatt az 1921-ben egyre nehezebb lett. A Tolnamegyei Újság 1921. augusztus közepén jelezte, hogy augusztus 18-án megszűnik a szerb megszállás. A kiürítés bejelentésekor, annak ellenére, hogy 48 órával az átadás elhúzódott, a szekszárdi törvényszéken Alapi Salamon Iván kir. táblabíró máris kihirdette a statáriumot a következő bűncselekményekre: hűtlenségre, lázadásra, gyilkosságra, szándékos emberölésre..." ugyanakkor a megszállás alatt nem állt területeken a hűtlenség és lázadás miatti halálbüntetés maradt fenn. A kiürítés tenyéré a szerbek mozgó adókivető és -beszedő csoportokat működtettek, amelyek a helyszínen kivetett adót (1921. végéig!) 3 nap alatt be is hajtották.

8 A nacionalista uszítás, szerbellenesség, a megszállt területeken való féktelen terrorról, kommunista vérengzésekről szóló újságcikkekkel 2 éven át táplált lakosság a bevonuláskor is hasonló hangnemű tudósításokat olvashatott a különkiadásban is megjelenő megyei lapban. „A tolnai gyalogezred 3 százada vonult nemzetiszín zászló alatt Várdombra, hogy Bátaszékre vonuljanak. Rendőreink és detektiyjeink egyrésze szintén elutazott az átvételhez." 285