Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

kosság és földművesség, amely a KNEP programja szerint „vezető osztály", a „legkeresztényibb, a legmagyarabb" osztály. Ez volt a maszlag a választások előtt, és a sikertelenség jelentősen módosította ezt a demagógiát. „A materiális egyenlőség érvényesülése óriási tömeget enged az urna elé, kiknek lelkében a nemzeti öntudat nem él, sem a felelősségérzet, s akik azt hiszik, hogy az állam az egyénért létezik." - írta a völgységi főszolgabíró. Tehát még az egyáltalán nem forradalmi elveket valló, csak kis reformokat akaró, a KNEP programjától alig eltérő programú KGP parasztjelöltjeinek győzelme sem kívánatos. Ahol nem lehet előre kiszámítani az eredményt, ahol kellőképpen nem lehet manipulálni a szavazatokkal, ahol a hivatalos jelöltek váratlanul megbukhatnak, ahol bárki - még az ismeretlenségből előbukkanva is - győzhet, ott a választójogi törvény nem jó, azt meg kell változtatni, hiszen a „hatalom az atomizált tömeg kezébe juthat." A választások előkészítésének időszakában agyondicsért, megfontolt választópolgár a választási eredmények tükrében éretlenné vált a „széles alapokon nyugvó" választójog gyakorlására. Meg kell változtatni a választójogi rendeletet azért is, mert „a felelőtlen szocialista-kommunista elemek nagy számmal vannak és kezdik erősen magukhoz venni az ún. kisházasok tekintélyes rétegét is." A KNEP választási manipulációjának egyik formájáról a dunaföldvári főszolgabíró jelentéséből értesülhetünk: ahol az írni-olvasni nem tudó „közismert Bodor-párti szavazó nőnek"kezébe fordítva adták a szavazólapot, így Erdélyi neve került felülre és ő odatette a keresztet. Bár ezt a példát arra hozta a főszolgabíró, hogy a választópolgárnak a Bodor-pártiak eleve megmondták, hogy hova kell a keresztet tenni, tehát befolyásolták. Nincs arról adatunk, hogy hány Erdélyire szavazni nem akarót változtattak Erdélyire szavazóvá, az említetthez hasonló módon. Mindenesetre a választási eredmények ismeretében megállapítható, hogy Erdélyi győzelméhez nem eleget. A választási komédia értelmetlenségét mutatják a szavazólapokra írt választói vélemények: „gúnyos, szidalmazó megjegyzések, szeméremsértő jelek"stb... Néhány helyen bitófát rajzoltak jelezve az ellenforradalmi rendszer demokratikus -, a bitófa árnyékában történő -, választásáról véleményüket. Valamennyi jelentésben szerepel a nők választójogának teljes megszüntetése, vagy komoly feltételekhez kötése (pl.: önálló keresettel való rendelkezés, egyetem, főiskolai végzettség stb.). „A család etikai egységénél fogva szükségtelen a férj szavazatát, - különösen, ha annak a nemzetre nézve értéke nincs - plularizálni"azaz felesleges az ellenzéki szavazatok számát növelni. Ha a férj a rendszer támogatója, akkor természetesen az etikai egységet másként kell értelmezni. „A polgárok feleségei alig voltak reá vehetők a szavazásra... kizárólag büntetés félelme kényszerítette őket..." "...a turbulensebb elemeknek tetszett, de a nők zöme és éppen értékesebb része, nemcsak feleslegesnek tartotta, hanem súlyos tehernek is..." "...legtöbbjük csak azért szavazott, mert félt a büntetéstől, vagy pedig férjük, apjuk-a családfő - rájuk parancsolt. Eszerint a nők nem szabad akaratuk, helyesebben meggyőződésük szerint szavaztak, hanem külső befolyás nyomása alatt, tehát a szabad és tiszta választás elve a nőknél egyáltalán nem érvényesült, s így éppen ezen elv helyes keresztülvitele parancsolólag követeli a nők választójogának a megszüntetését, eltörlését. "Valószínűleg van alapja nők választástól való idegenkedéséről írni. Mint minden újnak, ennek a bevezetése is a hagyományoktól eltérő gondolkodásmódot, az új jelentőségének megértését igényli, azonban a választójog megszüntetésének javasolásánál okként felhozni a külső kényszert, komolytalan érv, hiszen a választói rendelet eleve kötelezővé tette mindenkinek a szavazást, vagyis mindenki kényszer hatására szavazott. Van aki a választójog szűkítését a következőképpen képzelte el: 1.6 elemi végzettség és 24 éves korhatár (kivétel az egyetemi végzettség, ez esetben lehet fiatalabb is). 2. Önálló keresetű nők kapjanak csak jogot. 3. Munkások közül csak a rendszeres munkát végzők szavazhassanak. 281