Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció (1919-1924) • 241

lasztások előtt lépett fel. Az ozorai gazdának ez az idő elegendő volt az egységes párti képvi­selőjelölt szinte megszégyenítően nagy arányú legyőzéséhez. 3759 szavazat - abszolút ­többséggel választották a kerület képviselőjéül. Ennél nagyobb sikert csak a harci kisgazda, Renczes János tudott felmutatni a tolnai választókerületben. A közös jelöltnél, valóságban csak keresztény párti, Fekete Ágostonnál 5255 szavazattal kapott többet és szerezte meg a kerület mandátumát. A Tolnamegyei Újság számára nem maradt más hátra, mint keserű szájízzel „örvende­ni" a kisgazda és keresztény nemzeti párt megyei sikerein. A megyei lap mindvégig a Keresztény Nemzeti Párt mellett, - néha már szinte durva hangnemben - politizált, mégis a választást követően a következőket közölte: „Lapunk, amely szorosan egy párt szolgálatában sem áll és sehonnan sem fogad el anyagi támogatást, a legtel­jesebb tárgyilagossággal szolgálta a haza ügyét. ' 46 A választási eredmények Tolna megyében az országos képtől eltérően alakultak. Or­szágosan a 157 nemzetgyűlési mandátumból a kisgazdák 79-et szereztek meg. Tehát min­den második képviselő kisgazda lett. A Keresztény Nemzeti Párt 72 mandátummal rendel­kezett a választásokat követően. Tolna megyében a kisgazdapárt, bázis megyéinek egyike­ként, elsöprő győzelmet aratott. A 7 képviselői mandátumból csak 1 jutott a rivális párt ke­zébe. Tolna megyében pótválasztást nem tartottak, hiszen valamennyi mandátum gazdára talált az első fordulóban. Pártállásban annyi változás következett be, hogy 1920. február 13­án dr. Őrffy átlépett a kisgazdapártba, a Rubinek szárnyhoz tartozó Pallavicini pedig Nagy­atádi Szabó István személyére és keresztény nemzeti érzésére hivatkozva átment a Keresztény Nemzeti Pártba. 47 Országosan - a román megszállást követően - a tiszántúli választásokon a kisgazdák növelték mandátumaik számát. Közben többen megváltoztatták pártállásukat. A választá­sok és átlépések eredményeként a kisgazdapárt mandátumai 9l-re növekedtek, a KNEP képviselőinek száma 52-re csökkent. A választások váratlan eredménye okozta sokkból magához tért megyei vezetés legel­ső gondolata az volt, hogy ilyen alapon még egyszer választást nem szabad tartani, mert a „nemzeti" elképzelések így kútba esnek. 1920. február 13-án Tolna vármegye kormánybiz­tos-főispánja, dr. Battlay Dezső „bizalmas" levelet küldött Szekszárd polgármesterének és a járási főszolgabíróknak. 48 E levélben kifejtette, hogy a most lezajlott választások során több olyan sajnálatos kö­rülményről szerzett tudomást, amelyek azt igazolják, hogy a „nép széles rétegének eme sarka­latosjogkörébe való bevonása, úgy mint azt a választási rendelet előírta, az országjövőjének biztosí­tása szempontjából nem kívánatos." A kormánybiztos célja egyértelmű, minél több adalékot szerezni ahhoz a javaslatához, amely a választójogi rendelet megváltoztatását kéri. Ez a választásra jogosultak számának csökkentésével, azaz a szavazási feltételek megszigorításával (magasabb cenzushoz kötés) érhető el. Arra kérte a polgármestert és a főszolgabírókat, hogy a választásokkal kapcsolatos tapasztalataikról bizalmas felhasználásra kerülő anyagot küldjenek. A főszolgabírói értékelések 1920. február 18-március 30. között érkeztek meg. 49 Vala­mennyi levél tartalmilag megegyezik abban, hogy az általános, titkos választójog jelenlegi formája nem tartható. A völgységi főszolgabíró szerint a „választás a francia forradalom elvét, fejszám-politikáját érvényesítette. "Kiemelte „nagy szerencse, hogy a választás nem húzódott el to­vább, mert különben teljesen a tömeg gondolatvilágának forradalmi típusai jutottak volna többség­be. "Mint a választási eredményeknél láttuk, az uralkodó osztály számára már az is félelme­tes, hogy a biztos győztesnek hirdetett, megyei vezetés által támogatott, jelölt nem érde­melte ki a választók többségének bizalmát. Tolna megyében a munkásválasztók száma nem volt nagy, viszont komoly számot je­lentett az agrárterület (közép-, kisbirtokosok, cselédek, zsellérek stb.), vagyis a kisbirto­280

Next

/
Oldalképek
Tartalom