Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szalai Károly: Tolna megye földmunkás-szegényparaszti tömegeinek helyzete és mozgalmai a századforduló táján (1890-1907) • 183

- miután a cseléd a szerződéssel a „gazda háznépének tagjava" vált, azaz személyes függésbe került - elveszítette egyébként sem létező választójogosultságát; - sajátos viszonyokból fakadóan olyan szolgálatokat is teljesíteni tartozott, amelyekre nem szegődött; - a gazda testileg is fenyíthette szolgáját... stb. Mindez a jogfosztottság hatványozottan érvényesül az úgynevezett eszmei vagy ura­dalmi falvak - pl. Újdombóvár, Szemcséd, Majsamiklósvár, stb. zárt és szolgai világában. A cselédnek tilos volt sztrájkolni. A szervezkedőket azonnal elbocsátották. 71 Sérelmes volt a cselédek számára a szolgálati év kezdetének hatósági megszabása is. A „szólítás" vagy a „szegény ember hete" november elejére, a beállás pedig január elejére esett. Vagyis az új helyre önszántából vagy kényszerből szerződő cselédnek télvíz idején kellett vándorolnia. Jól tudták a törvényhatóságok urai is, hogy mit jelent ilyenkor ember­nek, állatnak a költözködés. Az első cselédtörvény kiadását követő évben, 1868 augusztusá­ban - az állandó bizottmány a következő határozatot hozta: „minden egy egész évre foga­dott cselédnek egy időben... azaz Szent György napkor (április 24-én) történendő változás­ra elrendeltetik...". 72 Három hónap múlva azonban a bizottság e határozatának - „mint, amely gazdászati tekintetből kevésbé célszerűnek mutatkozik": a mellőzését határozta el, vagyis visszaállí­totta évtizedekre az újévi szolgálatkezdést. 73 Következik a cselédélet alfájának és ómegájának - a konvenciónak, vagyis a készpénz­ből, a természetbeni juttatásból - és a szolgálmány -, földből összetevődő bérnek az elem­zése. Milyen volt megyénkben a cselédbér mérteke, mely a puszták népének összes ambí­cióját mozgatta? Korszakunk forrásai rendre arról számolnak be, egyre rosszabbá válik a cselédek sorsa. 1895-ben a Szekszárd Vidéke c. újság levélírója arról számol be, hogy a gabonaválság miatt a gazdák a cselédeiktől egyre több, súlyosabb munkát követelnek. Ez a törekvés a cselédek készpénzfizetésre szorítását, a szolgálmány-föld megvonását, a tehén­és sertéstartás megtiltását jelentette. 74 A cél tehát világos volt: a házimunka alól felszabaduló családtagok vállaljanak munkát az uradalomban, a kovenció fejében művelt földek pedig kerüljenek vissza majorsági műve­lés alá. Az eredmény az lett, hogy a cselédeket megfosztották viszonylagos önállóságuktól, s így attól a reménytől is, hogy az állati termékek eladásából esetleg némi vagyonhoz jussa­nak. A századelőn a „cselédsegélypénztárába való belépés elégtelenségének okait keresve - újra arról cikkeztek a lapok, hogy 30-40 évvel ezelőtt a cselédek sokkal jobban kerestek. A búza árának tartós esésével a birtokosok és a bérlők mindenütt megszigorították a kiadáso­kat - természetesen ez együtt járt a cselédség fizetésének megnyirbálásával, különösen a természetbeni járandóságuk elvonásával. A XIX. század végén a szántók kiterjesztésével nőtt az ekés és kapás munka - újra megjelent a robot. A bérlők a racionális gazdálkodás érdekében nem tűrtek „lazaságot". 1905-ben a dombóvári főszolgabíró is elismerte az alispáni hivatalnak küldött összege­ző jelentésében, hogy az utóbbi évtizedek alatt jelentősen emelték az egyes társadalmi réte­gek fizetését - csak egyedül a cselédek javadalmazása maradt a régiben. A tamási főszolga­bíró is azt jelentette, hogy a cselédek munkájukért kevés és selejtes gabonát kaptak, mely­hez több gazdaságban a sertés- és tehéntartás megvonása is járult. 75 Még 1907-ben is arról olvashatunk, hogy a tehéntartást egyre jobban korlátozzák az uradalmak s helyette napi egy liter tejet adnak, egyes helyeken ezt is csak külön fizetségért. A fenti vélemények elemzése után nézzük meg hogyan alakult évek során a cselédek bére a földművelésügyi minisztérium kimutatásai szerint? Néhány adatot kiemelünk: - 1895-ben átlagosan 400 korona volt az éves, nős cselédek átlagjövedelme. 1904-ben a cselédek évi keresetének vármegyei átlagát 466 koronának találjuk. Rá egy évre már 505 ko­ronára emelkedik. 76 197

Next

/
Oldalképek
Tartalom