Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)
Szalai Károly: Tolna megye földmunkás-szegényparaszti tömegeinek helyzete és mozgalmai a századforduló táján (1890-1907) • 183
II Nagy- és középbirtokosság, nagybérlők 1910-ben 16 nagybirtokos, 52 nagybérlő és 51 középbirtokos tartozott ide. Átlagosan a nagybirtokosokra 13 721 kat. hold, egy középbirtokosra pedig 857 kat. hold jutott. Az 1000 holdasok üzemei voltak a legjobban ellátva termelőeszközökkel (az 1895-ös adatok szerint): a lokomobilok és a cséplőszekrények 41%-át, a vetőgépek 53,7%-át koncentrálták. Ezek a birtokok foglakoztatták a megye cselédségének felét (4600 főt). 3 A nagybirtokosok és a bérlők gazdasági és társadalmi befolyására következtethetünk a mindenkori virilista jegyzékből is. Pl. az 1907. évre megállapított vármegyei névjegyzék első 50 neve, s az adózók foglakozása sok mindenről árulkodik. Az élen négy arisztokrata áll; továbbá 25 nagybirtokos és 18 nagybérlő nevével találkozunk. A nagybérlők anyagi gyarapodására mutat az a tény, hogy míg pl. az 1892-es lista első helyén nem találunk bérlőt, addig 1907-ben ott már négy-négy bérlő is helyet foglal. 4 - A nagybérlők jórészt nagykereskedők, vállalkozók és bankárok közül kerültek ki. A későbbiek szempontjából érdemes megjegyezni, hogy 1910-ben a félszáz nagybérlő fele zsidó származású volt. Az uralkodó osztály egyes rétegeiről helytálló jellemzést olvashatunk egy dombóvári újságíró tollából. A leggazdagabbakról ezt írja: „...az arisztokraták átmenetet képeznek a régi rendi szervezetekből a mai osztályuralomhoz... Csekély kivétellel teljesen elzárt csoport ez, melynek tagjaiban kék vér csörgedez..." 5 A megyei arisztokrácia egy része Ausztriában pl. Montenuovo Alfréd herceg Bécsben; Eszterházy Miklós herceg Bécs közelében -, más része pedig Budapesten vagy itthon, a megyében lakott. A dzsentrik körét így mutatja be a lap: „A vidéki kisebb-nagyobb birtokosok, még inkább a hivatalnokok, gazdászok, jegyzők, egykori nemesi jogaikra rátartós urak összessége." Vagyis olyan réteg, amelynek létalapja lassan elenyészett - s a századfordulón az örvény szélére került. Ha összehasonlítjuk az 1897-es és az 191 l-es Gazdacímtár adatait - láthatjuk, hogy miközben nőtt a középbirtokosok száma, csökkent a földdel való ellátottságuk mértéke. Az átlag 800 kat. holdas középbirtok a legnagyobb területeket a dunaföldvári járásban foglalta el. Termelőeszközzel való ellátottságuk általában jónak mondható. Ők foglalkoztatták a cselédség 15%-át. 6 A dzsentrik alkották a megye hivatalnoki kar törzsét. Nagyjából ugyanazok a családok ültek a törvényhatósági bizottságban és a tisztviselői karban is, mint 70 évvel előtte, a reformkorban. Fellegváruk a megye székhelye, Szekszárd volt. A nagybirtokosok és a középbirtokosok összefogását jelképezte az OMGE helyi fiókja, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület is. Ülései kizárólag az „ezerholdasok" agrárius érdekeit képviselték, még akkor is ha a felszólalók az egész gazdatársadalom nevében nyilatkoztak. Az 1905-ös arató- és cselédsztrájkok nyomán éppen a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület hívta fel az OMGE figyelmét egy új cselédtörvény megalkotására és gazdatársadalom munkásellenes szervezkedésére. 7 Hogy mennyire élő volt a nagybirtok és a kisbirtok érdekellentéte a megyében - arra példát jelent a dombóvári lap egyik tárcája is. Az ezerholdasok törekvéseit kommentálva a cikkíró kijelentette: „Az OMGE-ban tisztára a nagybirtokosok játszák a vezető szerepet... érdeke... a kisbirtok érdekével ellentétes... A közterhek és a közszolgáltatások aránytalanul nagyobb részét a községekre és a kisgazdákra hárítják... 8 " 21 Birtokos parasztság Néhány gondolat a heterogén csoport általános viszonyairól. 1900-ban a 32,5 ezer paraszti birtokos átlag 8,31 kat. hold földet tartott a kezében. Viszont 1910-ben a 37 ezer fő parasztgazda már csak átlag 7,28 kat. holdat birtokolt. A kép a kor gyors differenciálódási folyamatának pillanatnyi keresztmetszetét tárja elénk. A polarizáció elsősorban az alsó paraszti rétegeket érintette. 1900 és 1910 között az 5-50 kat. hold közötti parasztgazdaságok részaránya 18%-kal, az 1-5 kat. holdas törpegazdaságok aránya pedig 31%-kal emelke187
