Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

Mayering Emma volt). Az 1878-79. tanévben az eddig bérházban elhelyezett iskola szép emeletes épületbe költözött át a polgári fiúiskolával együtt. Ezt az épületet 1887-ben még egy szárnyépülettel megtoldották, s így a két tanintézmény kényelmesen elfért benne. 1880-ban külön igazgatás alá került az iskola. Hegedüsné Kerkápoly Matild 3 évig - haláláig - volt vezetője, utóda Szarukán Ida polgári Iskolai tanárnő lett, aki 3 év múlva férjhez ment, állásáról és a tanítónői pályáról lemondott. Utódául Kovácsné Nagy Lujzát nevezte ki a VKM 1886. október 5-én, aki az iskola megszűnéséig (1891. június) vezette az iskolát. Az iskolában a 15 év alatt 25 nevelő működött.

187 Az iskolát zömmel a szekszárdi szülők gyermekei látogatták. Kezdetben a tisztviselők, értelmiségiek, majd később az iparosok és kereskedők gyermekei is megtalálhatók a tanulók között. Vidéki tanuló kevés volt. Az első 10 év adatait foglalja össze a 30. sz. táblázat, mely a tanulók megoszlását mutatja a szülők lakhelye szerint.

188 A felső leányiskola a következő tantárgyakkal indult az 1876-77. tanévi értesítő alapján: 1. Hit- és erkölcstan heti 2 óra, 2. Magyar nyelv heti 3 óra, 3. Német nyelv heti 2 óra, 4. Földrajz heti 2 óra, 5. Történelem heti 3 óra, 6. Mennyiségtan heti 3 óra, 7. Természetrajz heti 2 óra, 8. Rajz heti 2 óra, 9. Szépírás heti 2 óra, 10. Testgyakorlás heti 1 óra, 11. Ének heti 2 óra, 12. Női kézimunkák heti 4 óra, Összesen heti 28 óra. A tantárgyak anyaga részben megegyezett a polgári iskola I. osztályának anyagával, több tárgyból azonban azt kibővítve tanították. Pl. magyar nyelvből a polgári iskolai tanterven túl egyyszerű, összetett, többszörösen összetett és körmondat megismertetése, az olvasókönyvből kikeresett és elemzett példák mintájára hasonló mondatok szerkesztése. A szóalkotás és szóviszonyítás szabályai, szóvonzat és szórend. Az írásjelek alkalmazásának szabályai. A tanulók egy része franciát is tanult rendkívüli tantárgyként: 1876-77. tanévben: - 1881-82. tanévben: 15 1877-78. tanévben: 14 1882-83. tanévben: 21 1878-79. tanévben: 12 1883-84. tanévben: 12 1879-80. tanévben: 11 1884-85. tanévben: 15 1980-81. tanévben: 10 1885-86. tanévben: 8 Az iskola tantervében változás következik be. A hit- és erkölcstan heti óraszáma l-re csökken, a magyar nyelv heti óraszáma 4-re emelkedik. Ennek keretében az értelmes olvasásra, a kellően hangsúlyozott olvasásra, az olvasottak tartalmának magyarázatára helyezték a hangsúlyt.

#

Nyelvből a nyelv alaktanára mondattani alapon, az írásjelek használatára különös figyelemmel voltak. Hetenként egy írásbeli dolgozatot írtak. Verseket tanultak. A német nyelvből maradt a heti 2 óra. Fő cél: az értelmes olvasás, a beszédrészek és az igék felismerése főbb vonásokban, elemzés, költemények betanulása. írásbeli dolgozatként fordítások szerepeltek. Földrajz heti 2 órában. Az óraszám maradt. Európa országainak áttekintése politikai szempontból. Különös gondot fordítottak a természeti viszonyok ismertetésére, az egyes 109