Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

népek szellemi fejlettségére és foglalkozására. Az Osztrák-Magyar-Monarchia alkatrészei, vizei, éghajlata. A magyar birodalom részei, fekvése, nagysága, határai. A magyar birodalom földje. Hegyek. A közlekedési utak. Történelem heti 3 órában. Magyarország történetének megismertetése és művelődési viszonyok áttekintése. Számtan heti 4 órában. Egység, többség fogalma. Az arab és római számok ismertetése. A számok helyi értéke és jegyi értéke. A tizedes számrendszer ismertetése és alkalmazása pénzeinkre és mértékeinkre. A négy alapművelet egész számokkal. Szorzási és osztási előnyök. A közönséges törtek. A négy alapművelet törtekkel. A tizedestörtek ismertetése, műveletek tizedestörtekkel. Arányok és alkalmazása, hármasszabály. írásbeli dolgozatok. Az óraszám emelkedett 1 órával. A természetrajz keretében heti 3 órában (emelkedett 1 órával) embertant, egészségtant és állattant tanítottak. Szabadkézi rajzot heti 2 órában tanítottak. Egyenes és görbevonalú díszítményeket készítettek. Szépírás heti 1 órában volt. Magyar és német szépírást tanítottak. A francia nyelvet heti 2 órában, kezdő és haladó csoportokban tanították. A kezdő csoportban 64 gyakorlat szerepelt, annak olvasása, fordítása és íratása. A haladó csoportban 98-155 gyakorlat keretében elbeszélések fordítása, értelmezése, betanulása szerepelt. Néhány verset kellett megtanulniuk. Ének a II. osztállyal együtt volt heti 2 órában. A hangjegyek ismertetése. Egy- és kétszólamú éneklés. A női kézimunkák heti 4 órában szerepeltek. Itt kötés és horgolás fokozatai szerepeltek. Kötött és horgolt csipkék készítése. A varrás fokozatai, különféle öltések és azok helyes alkalmazása. Kötény szabása és varrása egyszerűbb és díszesebb kivitelben. Csomózás, áttört munka és csipkeverés. Könnyebb színes hímzések kereszt- és száröltéssel. Egyes díszmunkák. Az 1885/86. tanévnek ezen első osztálybeli tantervére épült a II. osztály tanterve. Az óraszámok ugyanazok maradtak, a tantárgyak is. Mindezeken túl heti 1 órában a két osztálynak testgyakorlás is volt, amelynek keretében szabadgyakorlatokat végeztek. Az iskolai évkönyvek beszámolói arról tanúskodnak, hogy a nevelőtestület általában elégedett volt a növendékek szorgalmával, előrehaladásával és magaviseletével. A problémát leginkább a benépesítés okozta. A felső leányiskola Tolna megyében sem bizonyult életképesnek. Az elemi iskolák 58,1%-a itt is egytanítós, osztatlan és vegyes iskola volt. A 6 osztály - még a megyeszékhely közelében is - csak kevés helyen volt megtalálható. Részben ez is magyarázata annak, hogy a szekszárdi felső leányiskolát elsősorban a szekszárdi tanulók töltötték meg. Mindezek mellett az iskola megszűnéséhez az is hozzájárult, hogy Tolna megyének nem volt főgimnáziuma, a megyeszékhelyen - évtizedes harcok árán sem - létesült gimnázium. A továbbtanulási igény pedig egyre erőteljesebbé vált. Szekszárd küzdött a gimnáziumért, s minthogy ennek kiharcolása nem ment könnyen, átmenetileg a polgári iskolának kellett betöltenie a szükségképpen kialakult űrt. így már jobban érthető, a város azért harcolt, hogy a felső népiskolát polgári leányiskolává fejlessze a VKM. Az iskola legfőbb érdeme, hogy 15 éves fennállása megérlelte a polgári leányiskola létesítésének gondolatát. 110