Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

A századforduló után, de főként az I. világháborút követően a polgári iskola egyre inkább a „kispolgárság", de korántsem a szélesebb néptömegek iskolája lesz. Kornis Gyula „polgáristái" kisbirtokosok, iparosok, kereskedők, vasúti, postai, távirdai tisztek, altisztek, közigazgatási hivatalok segéd- és kezelőtisztjei, néptanítók gyermekei.

181 Az iskola a társadalmi osztályok és rétegek között lassan mozog, „süllyed". Ez a demokratikus „mozgás" azt jelenti, hogyha lassan is, de észrevehetően változik a tanulók szociális összetétele. A kispolgárság gyermekei mellett egyre több munkás és dolgozó paraszt gyermekét találjuk ebben az iskolatípusban, és lassan eltűnnek a középosztály gyermekei.

182 A polgári iskola jelentősége a továbbtanulás szempontjából lassan csökken, olyan mértékben, ahogyan a legalsó rétegek, a dolgozó osztályok iskolázási aránya növekszik benne. 1902-ben még a polgári iskolák tanulóinak 84%-a tanul tovább, 1932-ben már csak 32%-a.

183 Anyakönyvi és statisztikai források azt mutatják, hogy a századforduló utáni évtizedekben a polgári iskolák tanulóserege származását tekintve lassú, de érzékelhető változáson megy keresztül. Az első világháborút megelőző években a polgári iskola tanulóit a rendezett anyagi viszonyok között élő kispolgári rétegből, sőt a jobb életszínvonalat elérő, polgári „középrendből" nyeri. A világháború után azonban különösen ennek az utóbbi rétegnek, de részben az előbbinek is a figyelme egyre inkább a középiskola felé fordul. E távozó társadalmi rétegek gyermekei helyére a munkásosztály, s bizonyos mértékig a parasztság gyermekei lépnek. E változások ellenére sem mondhatjuk, hogy a polgári iskola a munkásság és a dolgozó parasztság birtokába jutott. Ezt a folyamatot az a körülmény indítja meg és tartja felszínen a felszabadulásig, hogy minden ipari pályán - hallgatólagosan a polgári iskola elvégzése, a boldogulás egyik előfeltétele, másrészt ez az iskola a kiépülő burzsoá iskolarendszerben a középfokú szakoktatás előkészítőjévé válik. Ezek után vizsgájuk meg a felső leányiskola és a polgári iskolák létrejöttét Tolna megyében és kövessük fejlődésüket a századfordulóig. A szekszárdi felső leányiskola létrejötte és 15 éves működése A VKM 1875. évi október 11-i 27 823. számú rendelkezése a polgári fiúiskola mellett Szekszárdon felső leányiskolát is létrehozott 2 osztállyal 1876-ban azzal a feladattal, hogy a leányoknak a közéletben szükséges általános műveltséget, a női kézimunka, háztartás és konyhakertészetből olyan gyakorlati ismereteket nyújtson, amelyre a művelt nőknek és derék háziasszonyoknak szükségük lesz.

184 A tanulók 6 elemi iskolai végzettséggel iratkozhattak be Tolna megye első leányiskolájába. Azok is felvételt nyerhettek, akik kellő felkészültségükről felvételi vizsgán számot adtak. Azok a tanulók, akik az iskolát elvégezték óvónőképzőbe, elemi iskolai tanítóképzőbe, polgári iskolai tanárképzőbe mehettek továbbtanulni, illetve szakvizsga letétele után a postánál, távirdánál helyezkedhettek el. Az iskola 15 évig működött, létszáma az anyakönyvi adatok szerint a 28. sz. táblázat szerint alakult.

185 A tanulók származás szerinti megoszlását a 29. sz. táblázat

186 mutatja be. Az első években a szülők közönyt mutattak az iskola iránt. Öt évvel az iskola indulása után az igazgatónő így kesereg az 1880/81. tanévi beszámolójában: „Úgy látszik, Szekzárd és vidéke nem méltányolja, nem karolja fel ezen leányiskolát oly mérvben, a mint azt a saját illetőleg gyermekei érdekében tennie kellene; s míg a tehetősebb polgári osztály megelégszik, ha leánya 3-4 elemi iskolát elvégzett, - a további kiképeztetéstfeleslegesnek tartván, addig a vagyonos családok közül néhányan még mindig idegen gouvernant-okat tartanak, vagy a családon kívüli költséges magánintézetekbe adják leányaikat; amelyek közül pedig vajmi kevés felel meg a mi nyilvános iskoláink feladatának." A későbbiek során a kezdeti közöny engedett. Elsősorban a tisztviselők és értelmiségiek Íratták be leánygyermekeiket ebbe az iskolatípusba. Az első négy évben a polgári fiúiskolával közös igazgatás alatt működik az iskola. Igazgatója Krammer János volt. Tanítónők: Safáry Irma, Batiné Stancsics Fanni (előtte 108