Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

A polgári iskola és a felső népiskola életképessége, pályákra való felkészítése A felsőbb népiskola a hivatalos támogatás ellenére sem bizonyul életképesnek, száma jelentéktelen marad és az I. világháború után elhal. Nem voltak meg az előfeltételei: a ki­épült 6 osztályos népiskolák, a megfelelő tanerők. A legtöbb népiskola a dualizmus egész korában egytanítós, osztatlan és vegyes iskola marad. A polgári iskola viszont felvirágzik országosan. Annak ellenére, hogy funkcióját ille­tően oly sok bizonytalanság van körülötte és ott őrlődik a népiskola és középiskola közé ékelődve (voltak pl. a latint, mint kötelező tantárgyat tanító polgári iskolák), 164 népszerű lesz és konkrét társadalmi szükséglet kielégítésével gyors fejlődésnek indul. De nem a hatosz­tályos, hanem a négyosztályos terjed el. Ez egyrészt iskolarendszerünknek fent már emlí­tett szerkezeti fölépítése miatt, továbbá a középfokú szakiskolák kifejlődésével párhuzamo­san következett be, de a leglényegesebb ok a minősítő jog szegénysége, illetve hiánya. 165 A hatosztályos polgári iskola, nem jogosít az egyéves önkéntes katonai szolgálatra, miként a hat évfolyamú reáliskola, s az 1883. 1. te. (minősítő törvény) a hatosztályos polgári iskola előtt minden magasabban kvalifikált pálya útját elzárja. Az alsó fokú tisztviselői állásokra (állami szolgálati kezelőszemélyzet, vasúti, postai altisztek stb.) pedig a négy osztály elvég­zése is jogosít. 166 Ebben a szemléletben a továbbtanulásnak nem az életre, szakmára, hiva­tásra, hanem a hivatalra való felkészülés ad értelmet. A minősítő törvény így „emeli trónra" a foglalkozások társadalmi presztízse skáláján a „nyugdíjképes" íróasztalt. Sajnos túlságo­san általánossá, mély gyökerűvé, szívóssá válik ez a felfogás. A minősítő törvény, amely jogosítás szempontjából kiváltságos helyzetet biztosít a gimnáziumoknak, és az akkor nyolc osztályra emelkedett reáliskolának, s felduzzasztja ta­nulóinak számát, tovább erősíti a négyosztályos polgári iskola pozícióját. Voltak ugyan tö­rekvések a felső két évfolyamnak kereskedelmi 167 , ipari, később mezőgazdasági szakirányú továbbfejlesztésére és megmentésére, de ezek a kísérletek sem tudták megakadályozni az V. és VI. osztály fokozatos elsorvadását. 168 A négyosztályos polgári viszont jogosít kisebb, a társadalmi presztizsskálán már szá­mon tartott tisztviselői pályákra, kielégíti egyes polgári rétegek művelődési igényeit; de nem válik a „tudós" középiskolák pótlékává, felemás szakiskolává és a közoktatásügy egész rendszerébe egyre inkább a középfokú szakképzés előkészítésével illeszkedik bele. Külö­nösen a középfokú kereskedelmi szakoktatásra hatott pozitívan és segítette azt a többi szak­iskolához képest felvirágzáshoz. A polgári iskola közoktatási funkciójának tisztulásával rendezni kellett a polgári iskolá­ból a gimnáziumba, illetve a gimnáziumból a polgáriba átlépők helyzetét. Ha a polgári isko­lai tanuló gimnáziumba akarja magát felvetetni, akkor latin nyelvből, ha reáliskolába, akkor francia nyelvből kell vizsgáznia. 169 A gimnáziumból és a reáliskolából azt a tanulót lehetett a polgári iskola megfelelő osztályába felvenni, akinek „elsőrendű" bizonyítványa van, továb­bá „másodrendű" bizonyítvány esetén a gimnáziumban latin vagy görög nyelv, a reáliskolá­ban francia nyelv kivételével nincs elégtelen osztályzata. Többségükben valószínűleg a fenti nyelvekből bukottak iratkoztak át a polgári iskolába. A rendelet egyébként meglehe­tősen homályosan körvonalazza a különbözeti vizsga körülményeit, mert ezt mondja: „Ha a középiskolák és a polgári iskola tantervei között lényeges eltérések vannak, akkor az átlé­pő tanulót felvételi vizsgára lehet kötelezni. 170 A II. Egyetemes Tanügyi Kongresszus polgári iskolai szakosztálya néhány fontos alap­elvet tisztáz, amelyek hatással voltak az intézmény további fejlődésére. A szakosztály önálló, öncélú hétosztályos polgári iskola mellett van, amely általános és gyakorlati képzést nyújtva nem „szolgál ki" más középfokú iskolát, hanem maga is középiskola rangján áll, érettségit ad, ugyanolyan hivatali állásokra és előnyökre jogosít, mint a többi középiskola, s a szakosztály véleménye szerint a polgári iskolát - külön törvényt alkotva - ki kell vonni az 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom