Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról • 275

a szóban forgó híd elősegítené, miáltal az értéktelen — de a filoxérára immúnis — homokterületek betelepítése az állami adóalapot is növelné. Wekerle Sándor miniszter elismerte a kérés jogosságát, de egyelőre teljesíthetétlennek tartotta, azzal az indokkal, hogy a bátaszék—bajai vasút rövidsége ellenére, az ártéri építkezés miatt igen sokba (6—7 millió forintba) kerülne. Arra is felhívta a figyelmet a miniszter, hogy ehhez a munkához kapcsolódóan elsőrangúsítani kellene a bátaszék—dombóvári pályát is, hogy a bajai híd valóban a nagytájak közötti közlekedést szolgálja.

154 A vasút építésének megindításához 1893 őszén már olyan érvet is felhoztak, hogy a filoxéra utáni nagy munkaerő-kínálat miatt most olcsó lenne a kivitelezés. Bátaszék nagyközség bírója, Tafner János ezért okt. l-re Bátaszékre értekezletet hívott egybe a négy megyéből a továbbépítés tárgyában.

155 Az értekezlet résztvevői nem tudtak szabadulni az ügy beléjük idegzett bürokratikus túlbonyolításától, a bizottságosdi sok energiájukat lekötötte, végül egy mindössze öt főből álló végrehajtó bizottságra ruházták a tényleges tennivalókat. Utóbbi elnöke, Perczel Dezső javasolta, hogy a dunai hidat ne csak vasúti, hanem kocsi- és gyalogközlekedésre is tegyék alkalmassá.

156 1893 októberében úgy látszott, hogy a vasút megépítéséhez már minden feltétel megvan, tekintettel arra, hogy e létesítményhez az államot elsőrendű érdek fűzte, és ráadásul nem is volt nehéz pénzügyi helyzetben, mert nem terhelték túl vasúti kamatok, jutányos volt a munkaerő, érdemes lett volna a tőkét befektetni. Az sem volt elhanyagolható a derűlátásban, hogy a szakminiszter megígérte a hídépítés bevételét az 1895. évi költségelőirányzatba.

157 November 27-én a parlament képviselőházi ülésén Boda Vilmos országgyűlési képviselő (a Tolnamegyei Közlöny szerkesztője) a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter figyelmébe ajánlotta a bajai híd megépítését és az iránt érdeklődött, hogy nem lehetne-e inkább a Dunántúlt az Alfölddel összekötő tervezett transzverzális út építését elhalasztani, amely csak késleltetné a híd építését, holott utóbbira magánvállalkozó is akadna, ha az állam ahhoz dotációt biztosítana. A miniszter válasza szerint azonban a híd és az Alföldre vezető út építése elválaszthatatlan kell hogy legyen, és egyben ígéretet tett a mielőbbi megépítésre.

158 Egy decemberi cikk írója úgy látta, hogy a híd megépítését a korábbiakban két körülmény, a főváros féltékenysége és az ország zilált pénzügyi helyzete akadályozta, de újabban Budapest fejlődése és a pénzügyek javulása az akadályokat megszüntette, Lukács Béla miniszter az ország színe előtt megígérte mielőbbi megvalósítását, ami azért fontos, mert a vasutat magánerőből is meg lehet építeni, de a hidat csak államiból. Hogy a terv mikor valósul meg, az szerinte attól függ, hogy a megyei vasútépítő bizottság mennyire agilis tevékenységet fejt ki a tervek végrehajtása érdekében.

159 Egy hét múlva Engel Mór végrehajtó bizottsági jegyző azzal a hírrel lepi meg Tolna megye közönségét, hogy a miniszterhez közel álló főhivatalnok szerint „ ... a Bátaszék és Baja közötti hídon a vonat 1896 őszén mindnyájunk örömére átrobogni fog", és hozzáfűzi, hogy „forrásunk hiteles, tiszta és biztos". Végül reményét fejezi ki, hogy a létesítményt a millenniumi ünnepélyre sikerül megnyitni, aminek azonban csak a Szekszárd—bátaszéki vonal egyidejű megépítésével lenne értelme.

160 A kerületi kamara mintha mit sem tudott volna a dolgok valódi, a sajtóban is tükröződő állásáról, 1894-ben bizakodásra okot adóan, az előzőekben ismertetettektől eltérő felfogással nyilatkozott: „A baja—bátaszéki vasút közigazgatási bejárása már megtörténvén, s a dunai híd építését illetőleg, melyre 311