Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról • 275
az államköltségvetésben 72, a MÁV költségvetésében pedig 500 ezer jrt a jelen évre már jelvétetett, egy tekintélyes cég ajánlattétélre már fölszólíttatván, serényen közeledik a kiépítés felé." 161 Továbbá: „Egy régi vágyunk megvalósításával kecsegtet azon körülmény, mely szerint az 1895. évi állami költségvetésben a Dunának Baja—Bátaszéknél való vasúti áthidalása előmunkálataira 72 ezer frt irányoztatott elő, s hogy a közigazgatási bejárás is eszközöltetett. E körülmény nemcsak újólag élesztette fel élénken a közérdeklődést a baja—bátaszéki összeköttetés s ezzel Magyarország mintegy harmadrészét Fiúméval a legrövidebb úton összekötő transversalis vasút iránt, hanem a közvetlenül érdekelt vidékeket nagymérvű áldozatkészség fejlesztésére indította. A Dunán innen való részen több irányból Baja felé kiépítendő helyi érdekű vasutak komolyan felkarolt tervei, különösen pedig a már épülőfélben levő újvidék— zombor—bajai, továbbá ennek kiegészítő részéül tervezett baja—kalocsa—kunszentmiklósi, valamint a baja—halasi vasút kétségtelenül siettetni fogják az áthidalást, ami ha megtörténik, Pécs város is arra lesz indítva, hogy Pécsnek Bátaszékkel való közvetlen összeköttetéséről gondoskodjék, mert Pécs—Baranyára a termelési viszonyoknál fogva nagy fontosságú Dunán — és Tiszán — innen levő nagy vidékkel való közvetlen összeköttetése olyan követelmény, mely elől nem térhet ki, s mely csatlakozással némileg helyrepótolva lesznek azon hibák és mulasztások, melyek Pécs vasúti érdekeit illetőleg elkövettettek. E kamara annak idejében nem fogja elmulasztani ezen csatlakozás létesítésének úgy az említett vidék, valamint a m. kir. államvasutakra való nagy jelentőségét tüzetesen kifejteni." 162 Amikor 1893—94 fordulóján — Dél-Magyarország befolyásos köreitől is erősen támogatva — a gombosi Duna-híd építésének esélyei a bajainál nagyobbakká lettek, Szekszárdnak a bajai híd építésében érdekelt személyei között nagy volt a felháborodás: „Délibb honfitársaink akczióba léptek, sorakoznak érdekük mellett, érdekeink ellen. Ertjük azon akciót, mely a gombosi vasúti híd 163 által Szlavóniát óhajtja összekötni és bennünket egy újabb évtizeddel visszavetni a tespedés iszapos mocsarába." m „A bajai hídnak olyan előnyére is rámutatott, hogy télen, amikor a hajózás szünetel, Baja és környéke nem Szabadka felé, hanem Bátaszék—Szekszárd és a főváros felé tudna vasúton szállítani, Budapestre Szekszárdon át 22 km-rel rövidebb a vasút." 165 Bár az nyilvánvaló, hogy a Baja felől érkező, vagy oda tartó, a rétszilas—bátaszéki vasúton végighaladó budapesti relációjú tranzitforgalomból vajmi kevés haszna lehetett Szekszárdnak, annál nagyobbat hozott volna a szomszédos forgalom az Alföld és Tolna megye között. Hogy a Dél-Alföld—Fiume közötti út Bátaszéken keresztül mennyivel előnyösebb volt a többi megoldásnál, az a következő távolságadatokból is kiderül : Szeged—Gombos—Sziszek—Fiume 821 km Szeged—Baja—Fiume 626 km Arad—Budapest—Fiume 865 km Arad—Baja—Fiume 767 km Kilátásban volt tehát, hogy a 98—195 km távolságcsökkenésből adódóan a Baján át Fiúméba vezető vasút a Budapesten keresztüli iránynál egy zónával kevesebb menetdíjért szállíthatja az utasokat. Ezen felül az is előnyt jelenthetett a nagyvárad—fiumei vonalon utazók részére, hogy már Baross G. rendelete óta érvényes volt a Fiume felé tartó összes vasúton az olcsóbb zónatarifa, 312
