Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában • 629

Kedvező, hogy a külkereskedelmi célú értékesítéseknél a kis- és közép üzemek tevékenysége fokozódott. A tanácsi és a szövetlbezieiti iipar az áitfllagtnál jóval nagyobb mértékben növelte az exportját. Ezzel a megye összes exportjában az utóbbi két szektor öt év alatt 32,6 százalékról 34,7 százalékra növelte a részarányát. Az összes külkereskedelmi célú értékesítés alakulása 1980-ban* Megnevezés Az összes külkereskedelmi értékesítés millió Ft az az 1980. évi 1975. évi %-ában Minisztériumi ipar 1276,6 128,6 Tanácsi ipar 130,6 175,3 Állami ipar összesen 1407,2 131,8 Szövetkezeti ipar 579,1 141,9 Szocialista ipar összesen 1986,3 134,6 * azonos árszinten számolva Forrás: KSH. T. m. lg. Jelentés 1980. évről. Szekszárd, 1981. Az export nagyobb hányada az V. ötéves tervidőszakban a szocialista országokba irányult. A külgazdaságpolitikai céloknak megfelelően azonban 1978tól fokozatosan előtérbe került a nem rubel elszámolású export növelése, amelynek az aránya 1980-ban az összes külkereskedelmi értékesítésen belül meghaladta az 50 százalékot. Az ágazatok közül legnagyobb mértékben, több mint kétszeresére növelte az exportértékesítést a nehézipar (gépipar). Ezzel részesedése a megye exportjából nőtt. Némileg csökkent a két legfontosabb exportáló ágazat részaránya; az élelmiszeriparé és a könnyűiparé. A könnyűipar vezető szerepe továbbra is fennmaradt, amit bizonyít, hogy részaránya a megye iparának exportjában 1980-ban is meghaladta az 50 százalékot. Az élelmiszeriparba és a könnyűiparba tartozó szövetkezetek és vállalatok közül néhány a termelésének nagy hányadát külföldön értékesíti. (PL: a Paksi Konzervgyár, a Bonyhádi Cipőgyár, a BONY „Kövendi Sándor" T. m. Cipészipari Szövetkezet, a Szekszárdi Szabó Szövetkezet.) A TERMELŐERŐK FEJLESZTÉSÉNEK TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI ÉS IRÁNYAI A termelőerők több mint 30 éves fejlődése eredményeként az ipar Tolna megye gazdaságának vezető ágazatává vált. A tervezés és kivitelezés alatt álló beruházások megvalósításával és üzembe helyezésével az ipar súlya a megye gazdasági életében várhatóan tovább növekszik. A termelőerők eddig elért fejlettségi szintje, valamint a megye gazdasági adottságai azt bi-zonyítják, hogy korántsem merültek ki teljes mértékben az ipar fejlesztésének lehetőségei. Ezeknek a lehetőségeknek a feltárását és kiaknázását célozza azoknak a konkrét feladatoknak a megvalósítása, amelyek a megyei pártbizottság 1978. szeptember 29-i és a megyei tanács 1979. március 29-i ülésének, valamint 1980. márciusi megyei pártértekezlet határozataiban fogalmazódtak meg. 652