Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában • 629
a) A termelőerők fejlesztési lehetőségeinek realizálását jelenti a folyamatban lévő ipari beruházások tervezett ütem szerinti megvalósítása. E tekintetben legjelentősebb és legnagyobb figyelmet érdemel a két egyedi nagyberuházás, a paksi atomerőmű és a szekszárdi húskombinát. A folyamatban lévő beruházások befejezésével és üzembe lépésével előreláthatóan lényegesen megváltozik az ipari termelőerők szektorális megoszlása és az ágazati szerkezete. A szektorok közül várhatóan tovább erősödik a leghatékonyabban működő minisztériumi ipar, ami kedvezően hat az egész ipar hatékonyságának javulására. Az ágazati szerkezetben az eddigieknél erőteljesebben növekszik a nehézipar súlya. Ebben elsősorban a paksi atomerőmű üzembe helyezése játszik döntő szerepet, amivel egyben létrejön a megyében a villamosenergia-ipar bázisa. A gépipar súlyát növeli továbbá a MEZŐGÉP Vállalat szekszárdi gyárának, és a Láng Gépgyár dombóvári gyárának rekonstrukciója. A szekszárdi húskombinát és a T. m. Tejipari Vállalat rekonstrukciójának befejezésével várhatóan nő az élelmiszeripar részaránya is. Ez kedvező, hiszen a hús- és a tejfeldolgozó kapacitás elsősorban a megye mezőgazdasági produktumára támaszkodik. b) További fejlesztési lehetőségek rejlenek a termelőerők területi elhelyezkedésében. Az elmúlt évtizedekben — a megye területfejlesztési tervének megfelelően — az iparfejlesztés döntően az ipari centrumokban (Szekszárd, Bonyhád, Dombóvár, Paks, Tamási, Tolna, Simonitornya) koncentrálódott. Az ipari hagyományokat, a kialakult bázisokat és a megye gazdasági adottságait, elsősorban a munkaerőforrások területi elhelyezkedését figyelembe véve a termelőerők területenkénti fejlesztésének differenciált lehetőségei jelentkeznek. Nagy számú munkaerőt igényelnek a folyamatban lévő beruházások megvalósításával létrejövő termelőkapacitások. Ez különösen az új üzemek telepítésére vonatkozik. A termelőerők területi fejlesztése lehetőségeinek differenciáltsága elsősorban abban jelentkezik, hogy kielégíthető-e a fejlesztés pótlólagos munkaerőigénye, vagy nem. Ettől függ a fejlesztés alapvetően extenzív, vagy intenzív jellege. Jelenleg csupán egyetlen térsége van a megyének, Tamási környéke, ahol még számottevő ipari termelésbe bevonható munkaerő tárható fel. Ezért Tamásiban célszerű további létszámbővítő iparfejlesztést megvalósítani. Dombóváron a termelőerők fejlesztéséhez további lehetőségeket nyújt az ipari park. Ezek a lehetőségek az; ide tervezett létesítmények megvalósításával és a már működők továbbfejlesztésével, valamint a Dombóvár térségéiben jelentkező munkaerőnek az ipari park üzemeibe való koncentrálásával aknázhatók ki. A megye többi ipari centrumában az ipar fejlesztésének meghatározó módja az intenzív fejlesztés lehet. c) Az extenzív fejlesztésről az intenzívre való áttérés folyamata — amely a 70-es évek elején kezdett kibontakozni a megye iparában —, az V. ötéves tervidőszakban felgyorsult. Ez a tendencia a következő évtizedben várhatóan uralkodóvá válik. Az intenzív fejlesztés meggyorsításában nagy lehetőségek rejlenek, ezért célszerű ezt a folyamatot az eddigieknél tudatosabban alakítani. 41 A termelőerők intenzív fejlesztésének lehetőségei igen sokrétűek. Különösen fontos a termelőerők gyors fejlődését biztosító munkaeszközök termelésbe állítása. Ez elsősorban az ipari üzemek termelőberendezéseinek korszerűsítésével valósítható meg. így a következőkben is előtérben lesznek a gépi rekonstrukciók, amelyek aránya a beruházásokon belül várhatóan tovább növekszik. A munkaeszközök fejlesztése mellett tovább bővül a korszerű munkatárgyaik, a műanyagok alkalmazása. Ennek igen tág perspektívái bontakoznak ki 653
