Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

10. Diákkaptár: dombóvári, szekszárdi gimnáziumokban, 11. MADISZ: gyönki gimnáziumában 1945 áprilisában alakult Pellion Ervin vezetésével 104 fővel, 12. Bibliakörök: gyönki gimnáziumban, 13. 48-jas Bizottság: szekszárdi gimnáziumban, 14. Gyorsírókor: bonyhádi, paksi, szekszárdi kereskedelmi középiskolákban.

156 E felsorolás is arra enged következtetni: hogy még erőteljesen hatott a Horthy-idők szelleme, de kezdett utat törni a demokratikus gondolkodás is ifjúságunk körében. Ezt legerőteljesebben a gyönki MADISZ-csoport komi megalakulása, az önképzőkörök tanulóinak öntevékenysége bizonyítja. Az 1945. évi VIII. te. a pártpolitikai jogok gyakorlását a 20. életév betöltéséhez kötötte, s erre való hivatkozással a VKM nyomatékosan felhívta a középfokú és népiskolák vezetőinek figyelmét arra, hogy „az említett iskolák tanulói pártpolitikai mozgalmakban, felvonulásokban, pártpolitikai gyűléseken sem egyénenként, sem ifjúsági szervezetek keretében nem jelenhetnek meg." (1945. szeptember 27.)

157 A politikai fejlődés azonban 1947 őszén már lehetővé tette az egységes diákszervezet, a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége megalakulását megyénkben is. Bonyhádon a MADISZ helyi csoportja már 1945 áprilisában sürgette a gimnázium ifjúságának belépését a szervezetibe. A tanári kar tartózkodó magatartása miatt akkor még csak szórványosan lépték be a tanulók. Egy későbbi gimnáziumi jegyzőkönyv már arról vall, hogy a MADISZ baráti befolyása erősödik, baráti kéznyújtással és tiszteléttel közeledik a tanári karhoz. A szervezet bonyhádi csoportja is megnyugtatóan szerepel, s a MADISZ országos vezetője, Kardos Tibor (ima Kossuth-díjas egyetemi tanár), mint egykori bonyhádi diák, minden garanciát megad a nevelőtestületnek, hisz „odavaló emberek állnak őrt az ifjúság lelki fejlődése mellett."

158 Egy 1947. szeptemberi jegyzőkönyv még nagyobb szimpátiával beszél erről: „A diákönkormányzatban önmaga bírájává magasul minden diák. A joggal együtt a felelősség is ráhárul és ez visszatartja a könnyelműségtől. A diákönkormányzat az önállóságra váló nevelés egyik fontos eszköze. Jóindulatú és komoly erkölcsiségű diákságot feltételezve feltétlenül előnyös és áldásos lesz. Az önállósághoz szoktatás egyúttal a politikai élet iskolája is."

m9 Az önálló ifjúsági szervezet ugyan nem jött létre Bonyhádon, de az ifjúsági élet fellendült. Egyrészt az önképzőkörökben, másrészt a községek politikai megmozdulásain, társadalmi ünnepségein gyakran szervezetten vettek részt, kapcsolat épült ki a (munkásfiatalokkal (a köztársaság kikiáltásának évfordulóján, május 1-én, április 4-én, politilkai gyűléseken vették részt, a bonyhádi giimnázium sportolói a nagymányoki SZÍT bányászfiatalokkal építettek ki kapcsolatot stb.). A dombóvári gimnázium tanulói 1945. október 14-én az orosz hősi emlékmű avatásán vettek részt, megünnepelték november 7-ét is. Ugyanakkor a reakció rendezvényein is ott találjuk diákfiataljainfcat — tanári és felsőbb utasítással, pl. a dombóvári gimnazisták 1947. május 17-én kénytelenek végighallgatni Mindszentynek látogatása alkalmával elmondott beszédét; a szekszárdi diákságot kivezényelték a Kálvária térre 1948 pünkösdjén Máriássy páter utasító beszédének, Mindszenty reakciós körlevelének meghallgatására. 567