Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

A népi demokrácia tanügyigazgatása a főhangsúlyt az általános iskola létrehozására, hálózatának kiépítésére, tartalmi munkájának megerősítésére, az oktatás egységessé, demokratikussá tételére helyezte. így jávai kevesebb figyelem esett a tanoncdktatás megref ormálására. A tanoncoktatás reformjára csak a kultúrforradalom idején került sor (a tervezet 1948 novemberében készült el). Az ország első állaimi iparostanonciskolája 1948. novemberben nyílt meg Budapesten s ugyanakkor indult az építőipari tanoncaktatás is.

109 Még a rosszemlékű inas szó hivatalos használatát is csak 1949-ben tiltotta meg a törvény. A tanoncoktatás terén erőteljesebb fejlődés csak az 1950-es évek elején indult meg. E fejlődéshez a népi demokratikus időszak sajnos, csak igen szerény alapokat nyújtott, komoly adóssága maradt ennek a történelmi időszaknak. SZAKOKTATÁS Mint ismeretes, közoktatásügyünk egyik legelhanyagoltabb területe a mezőgazdasági szakoktatás volt. Az országnak hosszú ideig egyetlen mezőgazdasági szakiskolája sem volt. Az 1938. évi XIII. te. a középfokú mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szakoktatást középiskolai képzésnek nyilvánította, végrehajtására azonban a háború miatt nem került sor. 1939—40-^ben az országnak a 169 gimnázium mellett mindössze 7 mezőgazdasági szakiskolája volt, de ezek is a fennálló birtokviszonyokat szolgáltak ki. Szekszárd már a múlt század 70-es évei óta próbálkozott borászati szakiskola létesítésével, azonban anyagiak hiányában minden kísérlet kudarcba fulladt. Az MKP javaslatára a szekszárdi képviselőtestület határozatilag magáévá tette a felszabadulás után is a borászati és szőlészeti szakiskola létesítésének gondolatát. A sporttelep mellett épület is állt volna rendelkezésre az épülő gazdasági középiskolában. Itt elindulhatott volna az iskola. Az FM azonban ezt nem tette lehetővé.

110 A felszabaduláskor megyénkben két mezőgazdasági népiskola működött (Szekszárd, Dunaföldvár) összesen 570 tanulóval. Ezek népoktatási intézmények voltak, a népiskola VII—

VIII. osztályait helyettesítették. Az 1945-ben megszületett általános iskolák azonban létüket feleslegessé tették.

111 Az ideiglenes nemzeti kormány 4050/1945. M. E. sz. rendeletével azokat a mezőgazdasági népiskolákat, ímelyek valamely általános iskolának nem voltaik szerves részei, továbbá a női háztartási és gazdiasági szaktanfolyamokat 1945. július 1-től kezdődően az FIM főhatósága alá helyezte és egyúttal gazdaképző iskolákká szervezte át.

112 Tolna megyében Palánkon és Dunaföldváron gazdiaiképző, Székszárdon pedig gazdaleányképző iskola nyílt 1946. szeptembertől. Ez utóbbi szervezésévél az FM 54.375/1945. X. 2. sz. rendelete alapján László Rózsát, a volt újvidéki háziasszonyképző iskola igazgatóját, gazdasági tanárnőt bízták meg.

113 A szekszárdi gazdasszonyképző iskola körül azonban hosszú vita alakult ki az elhelyezést illetően. Bár a vármegyének ez volt az egyetlen olyan iskolája, amelynek hivatása lett volna a leányok gyakorlati nevelése a háziasszonyi és családanyái hivatásra, az FM a 65.911/1948. X. 2. sz. rendeletével 1948. július 31vel Devecserbe helyezte át. Igaz, Szekszárd képviselőtestülete egy éven át késett nyilatkozni arról, hogy az iskolát hol szándékozik véglegesen elhelyezni, döntését (hogy erre a célra a Béri Balogh utcai volt rik. elemi iskolát ajánlja fel) csak 549