Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

1948. június 11-én hozta meg, amikor sorsát az FM már megpecsételte. Ezzel kárba veszett kétévi szervező omunka, s az iskolát pontosan aikkor helyezték el más városiba, lámáikor a megyének már 7 állandó ösztöndíjas helyet is sikerült biztosítania, sőt arra is kilátás volt, hogy további községek is vállalják egy-egy szegénysorsú leány taníttatását.

114 Arról is vita folyt az FMnmel, hogy a dunaföldvári gazdaképző iskolát Paksra helyezzék át. A dunaföldvári NB 1946. július 144 ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy ragaszkodik az iskolához, az igazgatót — aki az iskolával kapcsolatosan egyenetlenségeket szított a községben —a község elhagyására szólította fel.

115 Végül is az FM döntése értelmében az iskola Paksra került, Dunaföldváron pedig Paraszt Népfőiskola létesült a helyén.

116 Nemzeti bizottsági iratok tanúskodnak arról is, hogy Pálfán, Kölesden is történtek próbálkozások mezőgazdasági iskola létrehozására. Mindkét helyen az NB pártfogóan segítette létrejöttét, de ismeretlen okokból a szakoktatás e helyeken nem indulhatott meg.

117 A Tolnamegyei Hírlap 1946. március 15-i száma örömmel adja hírül, hogy mezőgazdasági középiskola létesül Szekszárdon (Palánkon). Az állami gazdaképző iskolát szervezik át, mely 1946. szeptemberétől középiskolaként indul. Milyen indokok alapján sikerült Tolna megyének végre mezőgazdasági középiskolához jutnia. A megye akkori területe 626 091 kh, melyből mezőgazdasági művelésű terület 490 743 kh. Lakossága 274 735 fő, melyből a mezőgazdasággal foglalkozók száma 224 000. A megye állattenyésztése országos hírű. Mezőgazdasági kultúrája magas színvonalú. A gazdaif jak rendelkezésére eddig csak a szekszárdi, a tamási és a paksi mezőgazdasági szakiskolák állták. A háború utáni Tolna megyei be- és kitelepítéssel járó népcsere is indokolta a telepes gazdák mezőgazdasági szakképzését. Az új szakjellegű középiskola fokozatosan fejlődött ki. Kezdetben csak kis létszámú osztályokat indított. Még 1948,/49-foen is összesen 47 a létszám az I., II. és III. osztályokban. Viszont ugrásszerűen növekszik a létszám a mezőgazdaság szocialista átszervezése után.

118 A Tolnamegye c. újság 1948. július 7-i száma (4. old.) a szocialista kultúrforradalom kibontakozását jelzi a szakoktatás terén is az „Ingyenes mezőgazdasági középiskola az új-gazdák fiai számára" c. cikkében. E szerint az iskolába felvételüket kérhetik a dunántúli földhöz juttatott gazdasági cselédek, földmunkások és kisbártdkos parasztok családjából származó 14—18 éves, egészséges testalkatú és a nép-, illetve általános iskola VIII. osztályát kitűnő eredménnyel végzett ifjak. E tanulók számára az oktatás, a teljes ellátás, a tankönyv és segédeszköz ingyenes. Ez már a forradalmi utat jelezte Tolna megye közoktatásában. Még egy mezőgazdasági iskola működött megyénkben, Tamásiban, amely már 1943-ban épült téli mezőgazdasági iskolának. Ez az iskola a gimnázium létesítésével más községbe került, s épületét az FM a gimnáziumnak engedte át felszerelésével együtt 1949^ben [FM 8.033 (V. 27.) 1949. sz. rendelete].

119 Fennállása idején a tamási téli gazdasági iskolában traktor és egyéb mezőgazdasági szaktanfolyamokat, gépkezelői tanfolyamokat tartottak (1948. áprilisban pl. négyhetes gépkezelői tanfolyam indult). A mezőgazdasági szakoktatás mellett a megye korábbi egyoldalú és szegényes középiskolai struktúrájának gyökeres javítása érdekében születtek meg a keresfcedekni középiskolák. 550