Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

Ilyen történelmi körülmények között az iskolák államosításának be kellett következnie. 1948. június 16-án megszületett az 1948:XXXIH. te. és ennek VKM végrehajtási utasítása június 26^án, mely egy történelmi korszakot zárt le a magyar közoktatás történetében és egy újat indított, a kultúrforradalom időszakát, melynek alapelveit és feladatait az MDP 1948. júniusi programnyilatkozata határozta meg. Ez megállapította, hogy a közoktatásban gyorsítani kell a politikai fejlődést, mert a reakció most az iskolánál támad. Ismertette a közoktatás fejlesztésének főbb elveit és részletesen felsorolta a napirenden levő feladatokat: ,,a) Az iskola minden fokozatának — a népiskolától és az általános iskolától a főiskoláig — az egész magyar nép, de elsősorban a jövő nemzedék demokratikus szellemű és munkára nevelését, a reakciós közszellem és előítéletek maradványainak leküzdését kell szolgálnia; b) Az általános műveltség, a szaktudás, a haladó és nemzeti kultúra kincseit hozzáférhetővé kell tenni a dolgozó nép legszélesebb rétegei számára, megszüntetve a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát; c) A demokratikus nevelés egységes szellemének biztosítására van szükség."

107 Ez a program már a közoktatás szocialista fejlődésének útját jelölte meg. TANONCISKOLÁK A felszabadulás előtt a legelhanyagoltabb iskolatípus a tanonciskola volt. Szegényes tárgyi és megoldatlan személyi feltételei mellett nem adhatott említésre érdemes színvonalú képzést. A fáradt, napi 12—16 órában kizsákmányolt tanoncok képtelenek voltak a tanulásra. így aztán az elméleti képzésük inkább csak névleges maradt. Megyénkben Szekszárdon 2 (fiú és leány), Bátaszéken, Bonyhádon, Hőgyészen, Pakson, Dombóvárott, Tamásiban működtek tanonciskolák, a legtöbb helyen minimális létszámmal. Szekszárdon 1945. februárban a két tanonciskolának 149 beírt tanulója volt. A szakmai képzés (minthogy a megye ipara szegényes) elmaradott, csupán néhány szakmára korlátozódott, a kisipari jellegű műhelyekben történt a megye ipari struktúrájának megfelelően. 1945-lben a megyeszékhely tanonciskoláiban a tanoncok szakmák szerinti megoszlása a következő: autószerelő 6, lakatos (karosszéria-, vas- és fémszak) 7, villanyszerelő 5, műszerész 4, bútorasztalos és épületasztalos 1, nyomdaipar 3, könyvkötő 1, férfiszabó 3, nőiszabó 19, kőműves 12, szobafestő 1, nőifodrász 6, kereskedő és felszolgáló 9, összesen: 77 tanonc.

108 548