Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501
szont az iskolákat egyik sem tartja rendben..."" Tudnivaló, hogy Bátán rk. népiskola (200 tanulóval) és ref. népiskola (32 tanulóval) volt a felszabaduláskor. Egyre nőtt a felekezeti iskolák tanítóinak elégedetlensége is kiszolgáltatottságuk miatt és (mind erőteljesebben követelték az iskolák államosítását. Bonyhádon 200, Dombóvárott 150 tanító, de a központi járás pedagógusai is gyűlésen követelték az iskolák államosítását. Még azok is vállalták az állásfoglalást, akiket az egyház kiközösítéssel fenyegetett meg (Horváth József nalki tanító). Hiába volt egyes hittanárok akciója (Bonyhádon apácákat vonultattak fel ellenagtitációra), mégis az államosítás mellett döntöttek a nevelők (még 2 apáca is áz államosítás mellett szavazott Bonyhádon). A hittanárok akciói mindenütt vereségett szenvedték. 100 Az MNDSZ szekszárdi munkaértekezlete is .megállapította, hogy „A legnagyobb bűn, amit az egyházi iskolák elkövetnek, hogy gyökértelen, a néppel szemben álló ifjúságot nevelnek." Ugyanitt derül ki, hogy az ózsáki rk. tanító (Lengyel Mihály) mennyit szenved az egyházi hatalmasságoktól: fizetése 120 forinttal alacsonyabb az állami tanítókénál; leveleit az egyház ellenőrzi; állandóan ide-oda belyezgeti az iskolaszék, akadályozzák az úttörőmunkáját stb. 101 Az MKP erélyesen utasítja vissza a fogadatlan prókátorokat, akik akadályozni igyekeznek az államosítás melletti állásfoglalásokat. Ilyen szerepet tölt be pl. Simon László szekszárdi tanító is, aki az államosítás kérdésének napirendről való levételét javasolja a központi járás pedagógusainak értekezletén. Prantner József (MKP részéről) leleplezi a fasiszta tanítót, mire a gyűlés Simont megfosztja szákszervezeti titkári funkciójától és a szakszervezetből való kizárását is folyamatba teszi. 102 A rk. egyház főpapsága tovább támad. Szekszárdon 1948. pünkösd hétfőjén a katolikus papság ifjúsági gyűlést hirdetett meg a városi MINSZ és MNDSZ tudta nélkül. A gyűlésen szónokló és Mindszenty uszító körlevelét felolvasó pécsi Máriássy jezsuita páter így beszél az ifjúsághoz: „ .. .mi visszasírjuk a régi Kárpátok övezte Máriás Magyarországot. Nemcsak visszasírjuk, de vissza is állítjuk, hogy olyan legyen, mint az Eszterházyék idejében volt... Mi nem fogadjuk el az új hitet, az új prédikátorokat..." A remetekápolnánál lezajlott gyűlésre a város összes diákját kiparancsolták. Röviddel ezután az MNDSZ szekszárdi szervezete írásban jelenti be, hogy a szekszárdi Diákszövetség Városi vezetősége 1948. május 20-án tartott gyűlésén tiltakozó és elítélő jegyzék kiadását határozta el a szekszárdi diákiifjúság nevében. E szerint a szekszárdi diákság egyöntetűen támogatja és követi az egyházi iskolák államosítását. 103 A harc egyre élesedik, sorra születnek újabb és újabb állásfoglalások az iskolák államosítása mellett. A Tolnavármegyei Nemzeti Bizottság is feliratban követeli az államosítást. 104 A szekszárdi képviselőtestület 1948. június 12-én egyhangú határozatot hozott és feliratban kérte a kormányt, hogy az iskolák államosítását mielőbb hajtsa végre. 105 Se szeri, se száma az államosítás melletti állásfoglalásoknak. E tanulmánynak nem célja az államosítás végrehajtásának tárgyalása, csupán annak törvényszerű bekövetkezését kívánja érzékeltetni. Elsősortban azt, hogy itt történelmi szükségszerűségről van szó, társadalmi méretű követelésről. Erre a legszebb Tolna megyei példa az ozorai MNDSZ asszonyainak akciója, akik az államosítás követelésével annyira magukkal ragadták a falu dolgozóit, hogy 774 aláírással bizonyították be a falu egyöntetű állásfoglalását. 106 547
