Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

állam által kiadott tankönyvek használatát... egész kultúránk és művelődésünk megújítását demokratikus népi szellemben."

8

^ A Tolnamegyei Néplap 1945. november 30-d száma a szabadság és anarchia ellen 'emelt szót a „Néhány szó a demokratikus nevelésről" c. cálkfcéíben. „Sokan a demokráciát, a demokratikus nevelést szabadosságnak, anarchikus féktelenségnek hiszik, pedig a demokrácia rendet és fegyelmet jelent" — szögezi le a cikkíró: Dr. N. A. A vármegyei Nemzeti Bizottság 1946. novemberi ülésén Szabó István javasolja, hogy az NB hívja fel az iskolákat, hogy vessenek már véget la Ferenc Jóskás idők szellemének és szüntessék meg a mai idők szellemével össze nem egyeztethető dalok éneklését (A tanulók ugyanis Szekszárdon a vasárnapi ünnepélyen Ferenc Jósfcás dalokat énekeltek.) Az NB a javaslattal egyetért és határozatát megküldi a tanfelügyelőségnek, mely 1946. november 18-án körlevélben adja ki utasítását az iskoláknak: töröljék e nótákat a tankönyveikiből !

85 A Tolmamegyei Néplap 1947. augusztus 13-án megjelent „Közeledik a tanév" c. oikkében hangot ad az MKP követelésének: „Ingyen tankönyvet, minden tanulónak!" Nem véletlen, hogy annyiszor és egyre erőteljesebben száll síkra az MKP az ifjúság demokratikus neveléséért. Az MKP III. megyei értekezletén Leiter Ernő megyei titkár beszámolójában megállapítja, hogy közoktatásunk elmaradottsága komoly akadályt jelent a megye ifjúságának nevelésében. A megye 252 iskolája közül 1948 januárjában még mindig 70,2 százalék, azaz 177 iskola felekezeti (115 rk., 32 ref., 29 ev., 1 gör. keleti) és csak 39 állami, valamint 36 községi. Az állami iskolák aránya tehát csak 15,5 százalék, a községieké pedig 14,2 százalék. Ez azt is jelentette, hogy 3 évvel a felszabadulásunk után a megye iskoláinak csak 30 százalékában (tehát 75 iskolában) folyt a tanítás az új, demokratikus tankönyvek alapján. A többi iskolában, főleg az rk. iskolákban a régi reakciós, vagy új, de a régitől semmiben sem különböző tankönyvekből folyt a tanítás. A beszámoló megállapította, hogy „egyes helyeken, így pl. Szekszárdon a tanulóifjúság egy részét valóságos ellenforradalmi szellem hatja át." A megyei titkár arra hívja fel a figyelmet, hogy a nevelőket meg kell győzni arról, hogy munkájuk mennyire döntő a népi demokratiikus rend építésében: országépítő vagy országromboló lehet. Hogy mennyire szükséges volt a pártértekezlet figyelmeztetése, azt az is bizonyítja, hogy a megye 960 tanítója közül csupán 33 kommunista, a többi távol tartja magát a politikai élettől.

86 Számos további példa is bizonyítja, hogy Tolna megyében a pártszerveik, a nemzeti bizottságok sokat törődték a demokratiikus közoktatásügyi rendszer kiépítésének elősegítésével. Csupán néhányat említünk még: A kistormása MKP 1946-os községpolitikai tervében olvasható, hogy a községben több mint .200 tanköteles tanuló van, akik közül 50 átjár Kölesdre az általános iskolába, 150 pedig 1 tanító vezetésével helyben az evangélikus iskolában 1 teremben tanul kétváltásban. A község tervbe veszi még egy tanterem kialakítását és egy új nevelő beállítását. A feladat végrehajtására a határidő: 1946. november 20. Ugyanitt a fűtéshez a gyermekeknek tanulónként 1—1 darab fát kellett hozniok, amit az MKP antiszociálisnak tart, mely a sokgyermekes családokat sújtja. A gondot a község minden lakosának bevonásával kívánják megoldani.

87 A gyöniki helyi pártok összvezetőségi ülése kifogásolja, hogy a község bírája nem volt hajlandó az analfabéta tanfolyam számára fűtőanyagról gondos544