Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

kocka. Igaz, a jegyzőkönyv azt is leszögezi, hogy a bíró leváltása folyamatban van.

88 A Tolnamegyei Néplap 1947. február 15-i száma arról ad hírt, hogy Tolna megyében megkezdődött az MKP háromhetes pártiskolája, melynek előadója Pataki József 3 holdas békósmegyei újgazda, aki korábban kubikus volt. A Viharsarok küldötte dunántúli paraszt és munkásfiatalokat tanít itt Tolna megyében, a „szürke reakció fészkében." 10 000 Tolna megyei kommunista képviseletében hozta meg határozatait 1947. márciusában az MKP II. megyei értekezlete, s elfogadta Ágfalvi Károlyné javaslatát, ennek nyomán az MKP rendeletet kér az analfabétizmus leküzdésére. Az értekezlet legsürgősebb közoktatása feladatként jelöli meg a napközi otthonok és óvodák szaporítását a megyénkben.

89 Mint ismeretes 1947 januárjában ismertette Gerő Ernő az MKP kezdeményezését, a hároméves tervet; pár hónap múlva a reakció minden szabotálása ellenére a terv a nemzet tervévé és törvénnyé lett. Tolna megye az országban az elsők között dolgozta ki kommunista kezdeményezésre a maga részlettervét.

90 A hároméves terv során a közoktatás területén is sok feladatot kívánt megoldani a magyar nép. Célul tűzte ki az analfabétizímus felszámolását (8 százalékról 2 százalékra csökkenteni, ennek érdekében 20 000 tanfolyamot tervezett 12 millió forint költséggel). Napköziotthonok felállítását tervezte a mezőgazdasági vidékeken a nyári hónapokra. 300 óvodás napköziotthon mellett iskolai napkö^ ziket is kívánt létrehozni. Bővíteni szándékozott 5000 új tanteremmel (Tolna megyében 299) az általános iskolai hálózatot (Tolna megyében Dunaföldváron, Pakson, Tamásiban). 4000 új tanítói állás, 1200 óraadói állás létesítését irányozta elő a terv. 1000 új tanítói lakást szándékozott építeni. A terv foglalkozott a középiskolák gyökeres újjászervezésével, a szakirányú középiskolák arányainak megváltoztatásával. Mindezen túlmenően foglalkozott a nevelőiképzés reformjával, a pedagógus továbbképzéssel, a külföldi ösztöndíjiak számának növelésével. Tartalmazta a terv a pedagógusok nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését, az 1939-es színvonal elérését, a tanyai és falusi működési pótlékok bevezetését és a nevelőiképzésnek főiskolai rangra emelését.

91 A tolnai NB az iskolai könyvtárbővítéssel foglalkozik 1947. június 16-i ülésén.

92 A dombóvári NB közli a tanfelügyelőséggel, hogy Gyulaj-Szőlőhegyen egy tanító 128 gyerekkel foglalkozik, még egy tanítót nevezzen k> oda.

93 A dombóvári nemzeti bizottság 1948. március 94 ülésén dr. Csabai (MKPtag) javasolja, hogy ösztöndíj osztassék ki azoknak a tanulóknak, akik a demok^ rácia fejlesztésében kiváló eredményéket értek el. A bizottság az indítványt elfogadja azzal, hogy az ösztöndíjakat a Községi Tanulmányi Alapból minden év március 15-én kapják meg az arra érdemes tanulók.

94 Különösen jelentős az a segítség, amit a pártszervek és nemzeti bizottságok az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, az iskolák társadalmi megsegítése érdekében nyújtottak. Itt többek között az SZMK (Szülői Munkaközösségek) megalakulására gondolunk. A szülői házzal való együttműködés a felszabadulás után azonnal megindul. Ebben komoly segítségét nyújtott a Tolnavárimegye Szabadművelődési Hivatala, mely több helyen megszervezte a Szülők Iskoláját. Szekszárdon például 1946. február 20-tól egy héten át tartott a hivatal ilyen előadássorozatot a szülők részére.

95 35 545