Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

azonban még nem tartalmazta és a népi demokrácia körülményei között nem is tartalmazhatta a szocialista ember nevelését. A következetes természettudományos nevelésnek okikor még nem voltak meg a társadalmi-politikai feltételei. Az egyház támadott, a kultúrharc és világnézeti kérdések terén ismételten összetűzéseket provokált. Különösen éles vita indult „Az ember élete" VII. osztályos tankönyv bevezetése körül, (mely a darwini elmélet alapján mutatta be az ember fejlődését. Mindszenty hercegprímás személyesen irányította a VKM elleni támadásokat, (melyekkel szemben a következetesség mind a VKM-ben, mind az Országos Köznevelési Tanácsban a politikai erőviszonyoknak megfelelően változott. A támadásokat a VKM és az OKT kommunistái minden esetben visszaverték. A „20%-ban választható tantárgyak" oktatása a legtöbb helyen nem volt megoldható személyi és tárgyi nehézségeik miatt. Általában gazdasági és háztartási ismereteket tanítottak a népiskolákból átszervezett általános iskolákban. Nyelvoktatásna csak kevés helyen volt lehetőség. A latin nyelv oktatása is csak a gimnáziumi osztályokból átszervezett általános iskoláikban volt megoldható. Ez azt a látszatot növelte, hogy csak ezek az iskolák készíthetnek elő gimnáziumi továbbtanulásra. A 63000/1947. VKM. számú rendelet ezért az 1947/48. tanévtől törölte a latin nyelvet az V. osztályban a választható tantárgyak közül. A rendelet azt is kimondta, hogy a latin nyelv tudása nem döntő a középiskola első osztályának megkezdése szempontjából. Az 1946. évi általános iskolai tanterv fokozatos bevezetése és egyúttal a gimnázium és a polgári iskola I—

IV. osztályainak megszűnése Tolna megyében is befejeződött az 1948—49. tanévben. Az azonos színvonalú alapfokú oktatás megvalósítása, az általános iskola általánossá tétele csupán elkezdődött, de nem fejeződött be. Különösen a kislétszámú, osztatlan tanyai és falusi iskolákban a szakrendszerű oktatás feltételeinek megteremtése még hosszú évek igen szívós erőfeszítéseit igényelte.

71 A latin nyelv tanításának rendezetlensége Tolna megyében is sok helyen adott okot elégedetlenségre. Mindaddig — vallják a megye pedagógusai —, amíg a köztudatban az él, hogy az élet legmegbecsültebb állásaihoz csak a latin nyelv tanulásaival lehet hozzájutni, nem egyenlő esélyekkel indul pl. a bátaiszéki vagy a szekszárdi általános iskola tanulója, nem is beszélve az ozorairól, ahol a lelkész hajlandó volna fia érdekében a latint ingyen is tanítani az általános iskolában. A megye tanítói a megoldást abban látják 1946-ban, hogy az új gimnáziumban a latin nyelv tanítása csak az V. osztálytól, illetve a későbbi I. osztálytól kezdődjék, míg az általános iskolák mindegyikében meg kell szüntetni oktatását.

72 Az orosz nyelv oktatására kevés példát találunk a megye általános iskoláinál. Ritka kivétel a szerb lakta Medina község, ahol a felszabadulás után azonnal megkezdődött az orosz nyelv oktatása is. Itt ehhez adva voltak a jó személyi feltételek. Ezenkívül még néhány, gimnáziumból átszervezett általános iskolában próbálkoztak orosz társalgási tanfolyam szervezésével (pl. a bonyhádi gimnáziumban a VI. ónban 38 fővel a 1945/46. tanévben, a gyönki gimnáziumban 1945-ben rendkívüli tárgyként 60 tanuló tanulta Miarlkovics Ernő állampénztára tisztviselő vezetésével, a szekszárdi állami általános iskolában rendkívüli tárgy az orosz.)

73 Az orosz nyelv gyér számú választásának objektív és szubjektív okai voltak. A többi között az is akadálya volt az orosz nyelv oktatásának, hogy nem voltak oroszul tudó tanárok a mi megyénkben sem. Nem voltaik meg a tárgyi feltételek sem, hisz hiányzott a korszerű magyar—orosz és orosz—magyar szótár, 540