Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

ie iá meglevők is elavultak, s nehezen voltaik hozzáférhetők: még 1947-!ben is csak egyetlen orosz tankönyv volt (az általános iskola V. osztálya számára). Mindezeken túl sok szülőnek és pedagógusnak az idegenkedése is akadálya volt annak, hogy a minimális feltételek megléte esetén megindulhasson az oktatás. Tolna megyében la szabadon választható tantárgyaik közül általában a gazdasági és háztartási gyakorlatokat választották az általános iskolák. Ehhez a tárgyi feltételeiket sikerült az iskoláknak és a tanfelügyelőségnek a földigénylő bizottságok és a földhivatalok útján több helyen is biztosítani (gyakorló területek, épületek biztosítása stb.)

74 Az általános iskola sikeres munkájának alapfeltétele volt a jó tankönyv. Különösen közvetlen a felszabadulás utáni időben volt ez rendkívül fontos. A régi népiskolai és középiskolai tankönyvek legnagyobb részét még átmenetileg sem lehetett használni, mert ellenforradalmi, soviniszta szellemben íródtak. A demokratikus népi szervek a felszabadulás után azonnal követelték a tankönyvek felülvizsgálatát, a fasiszta szellemű tananyag tanításának megtiltásiát, és öntevékenyen meg is kezdték a helyi bíráló bizottságok megalakítását. A VKM 1883/1945. sz. utasításában elrendelte az iskolánkénti háromtagú tankönywizsgáló bizottságok létrehozását (1945. április 19.)

75 A két pedagógusból és egy pedagógus szakszervezeti kiküldöttből álló bizottságoknak kellett eltávolítani a tankönyvekből az első világháború utáni korszakot ismertető anyagot. Át kellett vizsgálniok a marxizmusra, a Szovjetunióra, a szövetséges államokra és az országhatárokra vonatkozó tankönyvi részeket. Az utasítás aláhúzta, hogy fontos la háborús pusztulás okainak „kellő megvilágítása", „a tömegek érdekeivel ellentétes intézkedések feltárása", az irredentizmus helyett az ország újjáépítésének hangsúlyozása. A tankönyvvizsgáló bizottság javaslata felett a tantestület döntött, melyről a tankerületi főigazgatót tájékoztatniok kellett.

76 A VKM valamivel később a 20.793/1945. VKM sz. rendeletével a tankönyvek központi felülvizsgálatát is elrendelte. (1945. június 22.) Az 1945/46. iskolai évtől csak a VKM által engedélyezett, felülvdzsgált tankönyveiket volt szabad használni. Az egyházaik azonban maguk engedélyezhették a tankönyvek használatát, de az általuk felülvizsgált tankönyveket engedélyezés előtt be kellett mutatniok a VKM-nek.

77 A felülvizsgálat méreteire és radikális voltára jellemző, hogy az Országos Köznevelési Tanács 1945/46-ban 1343 tankönyvet vizsgált felül, s ebiből 672-nek azonnali kivonását, 409-nek kisebb módosítását és 262-nek változatlan használatát javasolta. A VKM valiamennyi állami iskolából kivonta a történelem, a magyar irodalom, a földrajz, a társadalmi és gazdasági ismereteik tankönyveket, helyettük újak jelentek meg 1945/46-ban.

78 Tolna megye tanítói — elsősorban a haladó szellemű nevelők — idejében hozzáláttak a tankönyveik reVideálásához. Az 1944/45. tanévről szóló tanfelügyelői jelentés említést is tesz erről. így például a szekszárdi újvárosi rk. népiskolában elvégezték a revideálást, a mucsi rlk. népisík ólában a földrajz és történelem anyagát már módosítottan tanították, az őcsényi ref. népiskolában az 1937es határokkal megrajzolt térképet használtaik a földrajzórán, elhagyták a „Hiszek egy.. *'

t a „Honvédelmi ismeretek" tanítását, a kölesdi ev. népiskolában külön gondot fordították a demokrácia kérdéseinek tárgyalására és a Szovjetuniónak megismertetésére. Több helyen előtérbe került a közösségi szellem kialakítása (Iregszemcse—Iregpuszta népiskolában), a demokratikus szellem megértetése (Ibonyhádi ev. népiskolában), osztály- és felekezeti különbségdkről nem 541