Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

ragasztott, vagy kihúzott, s az így összefoltozott könyvet aztán a pécsi Szent István Társulat elküldte darafoonkint 3,80 Ft-ért. A tankönyvek egyébként is méregdrágák, s egyik-másik tartalma még a tantervvel sem egyezik. A Tolna megyei tanítók 'általános véleménye az, hogy a régi iskolarendszer legnagyobb hibája az volt, hogy nem voltak egységesek az iskolák. Ezen most úgy lehetne segíteni — szerintük —, hogy az iskolák alsó tagozatai megmaradnának a régi szervezetükben, a felső tagozatok viszont mind államiak lennének. Ezzel az általános iskola kérdése olyan községekben is megoldódna, ahol 3—4 különböző jellegű és 1—2 tanerős iskolák vannak, melyek a felső tagozatban szívesen együttműködnének, de felettes egyházi hatóságaik ehhez nem járulnak hozzá.

48 Neim kis mértékben hátráltatták a szervező munkát a hiányos tárgyi feltételek. Nem véletlen, hogy aVKM felhívja a tanfelügyelők figyelmét arra, hogy kutassák fel a Vármegyei Földbirtokrendező Tanács és a helyi nemzeti bizottságok segítségével azokat az ingatlanokat, amelyek alkalmasaik népiskolák bővítésére, új iskolák létesítésére, internátussail egybekötött általános iskolák szervezésére. A VKM ily módon kívánja megoldani a más iskolákkal együttműködés útjián sem megszervezhető általános iskolák létrejöttét.

49 1946. augusztus 16-án tartott tárcaközi döntés alapján a VKM — többek között — a nagydorogi Széchenyi^féle kastélyt és a faddi Bartal-féle kastélyt is megkapta általános iskola céljíaira. Korábban már Tevelen 6 svábházat is kapott a tárca az ott létesítendő Körösi Csorna Sándor tanintézet céljára.

50 A szervezés mind a három helyen meg is indult és rövidesen létrejött az általános iskola ezekben a községekben.

51 A nagydorogi képviselőtestület vállalta a helyreállítást, átalakítást, természetbeni hozzájárulással, közmunkával és építési anyaggal. Vállalta továbbá 5 új nevelő beállítását is 40%-os hozzájárulással annak fejében, hogy az iskola községi jellegű körzeti általános iskolaként működhet. (Az ottani ref. és rk. lelkészek az államosítás ellen agitáltak, ezért mind az iskola vezetősége, mind a község képviselőtestülete mereven elzárkózott az államosítás elől.)

52 Rendezni kellett a volt uradalmi iskolák ügyeit is. Tolna megyében az 1. sz. kimutatás szerint 24 ilyen népiskola volt, legtöbb a dombévári és a tamási járásiban. Dombóvári járásban: 1. Felsőieperdi uradalmi rk. népiskola, 2. Mászlonyi uradalmi rk. népiskola, 3. Nagykondái uradalmi rk. népiskola, 4. Nosztányi uradalmi rk. népiskola, 5. Ódalmandi uradalmi rk. népiskola, 6. Sütvényi uradalmi rk. népiskola, 7. Szakosi majori uradalmi rk. népiskola, 8. Tüskei uradalmi rk. népiskola, 9. Urgevári uradalmi rk. népiskola. A felsorolt helyek Üj dombóvárhoz tartozó puszták. Dunaföldvári járásban: 1. Bikács—Klstápéi uradalmi rk. népiskola, 2. Kajdacs—Kiskajdaosi uradalmi rk. népiskola. 521