Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

Központi járásban: 1. Szedres—Apáti pu. uradalmi rk. népiskola, 2. Tengelic—Hidjai uradalmi rk. népiskola. Simontornyai járásban: 1. Sárszentlőrinc—Rácegresi ur. rk. népisk. Tamási járásban: 1. Fürgéd—Belfürgedi uradalmi rk. népiskola, 2. Fürgéd—Külfürgedi uradalmi rk. népiskolai 3. Alsómedgyesi uradalmi rk., népiskola, 4. Alsómajsai uradalmi rk. népiskola, 5. iDöbröntei uradalma rk. népiskola, 6. Felsőgyánti uradalmi rk. népiskola, 7. Kecsege pusztai uradalmi rk. népiskola, 8. Keszi pusztai uradalmi rk. népiskola, 9. Martinca pusztai uradalmi rk. népiskola, 10. Iregszemcse—Csehi pu. uradalmi rk. népiskola.

53 A Tolnamegyei Hírlap 1945. december 29^i száma arról ad hírt, hogy rendezik ezeknek az iskoláknak az ügyét a földreformmial kapcsolatosan. Az uradalom által fenntartott ilyen jellegű iskolák a községek hatáskörébe kerülnek. A felekezeti jellegű uradalmi iskolák (a fent felsorolt Tolna megyei iskolák mind idetartoznak) fenntartási költségeit a kultuszminiszter az egyházakra hárít jia (megyénkben az rk. egyházra). A magánjellegű uradalmi iskoláikat (megyénkben nem volt) a továbbiakban az uradalomtól földhöz juttatottak tartják fenn. Ezeknek az iskoláknak állami vagy egyéb (községi, vármegyei) segély adható. Amennyiben az iskolák így nem tarthatók fenn, államosítani kell. Egy miniszteri rendelét i(1151l/|1945. vkm. sz. 1945. szeptember 10.) új nevelői állás szervezését mondja ki minden olyan esetben, ahol a teljesen osztott osztályrendszernél egy-egy tanítóra jutó tanulók száma az 50, összevont osztályoknál a 40 főt meghaladja. Szabályozza a tanítói kinevezéseik sorrendjét is: — Első helyen nevezhetők ki az árva, özvegy, családfenntartó tanítók. — Második helyen nevezhetők ki a távollévőket eredményesen helyettesítő tanítók. — Harmadik helyen nevezhetők ki a régebbi oklevéllel rendelkezők. Rendkívül pozitív a rendelkezés azon része, mely szerint: „Minden olyan nem állami iskolai tanító, aki az állami oktatás híve és tiszta demokratikus magatartása szükségessé és indokolttá teszi átvételét, állami népiskolai tanítóvá lehet kinevezni, még akkor is, ha az illetékes iskolafenntartó nem járul hozzá az elbocsátáshoz.'

,54 A siránkozó vészmadaraknak válaszol a Tolnamegyei Néplap 1946. szeptember 14-i számában egy falusi tanító, aki arra a vádaskodásra, hogy „a tanügy újjáépítését nem szorgalmazzák sehol", azt válaszolja: inkább fogjanak össze és építsék újjá az iskolát, ahogyan azt ők is tették. Az általános iskolák szervezési nehézségei érthetővé teszik a VKM azon törekvését is, hogy igyekszik mindent elkövetni a tanyai gyermekek érdekében. Utasításában elvtárja Tolna vármegye tanfelügyelőségétől is, hogy hatékonyan 522