Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

A tanév rendjére még az 1940: XX. te. alapján kiadott Népiskolai Rendtartás maradt érvényben. A VKM-rendelkezés előírja, hogy az 1945/46. iskolai évben mindazokon a helyeken, ahol a megnyitás személyi és tárgyi feltételei adottak Vagy megteremthetők, a nyolcosztályos általános iskola I. és V. osztályát meg kell nyitni. Az általános iskolára átmenetileg a polgári iskolai rendtartást kell alkalmazni. A rendelkezés melléklelteként kiadott általános utasítás intézkedett a honvédelmi ismeretek óráinak más célra való felhasználásáról, a társadalmi ismereteik bevezetéséről a mindennapi kérdések óráján. Ezéken az órákon a tanulók a demokratikus átalakulással ismerkedhettek meg. Az utasítás szabályozta az élő idegen nyelvek tanítását, leszögezte: „A német nyelv túltengését... már az átmeneti időben is fokozatosan meg kell szüntetni." Ugyanakkor az angol, francia, orosz nyelv választását is lehetővé tette. Az intézkedés kitért arra, hogy a népiskola felső tagozatában, a polgári iskolában és a gimnázium alsó négy osztályában folyó nevelést és tanítást egyömtetűvé kell tenni, a gimnáziumok és polgári iskolák I. osztályai helyett mindenütt meg kell nyitni az általános iskola V. osztályát. Továbbá mindenütt, ahol a létszám a 40-et eléri, a népiskolák V. osztálya helyébe az általános iskola V. osztályát kell indítani. Abban az esetben, ha több helybeli iskola együttesen adja ki a 40-es létszámot, a helyi NB és az iskolaigazgatók közötti közös elhatározásnak kell eldöntenie, hogy hol induljon az általános iskola. A (meginduló általános iskola V. osztályainak elhelyezése és igazgatás szempontjából e tanévben még a népiskola, a polgári iskola, ileltve a gimnázium keretei között kell maradnia. A csonka évek és a szénszünetek okozta hátrányok miatt a VKM felhívja a figyelmet a tananyag megfelelő csökkentésére. A használható tankönyvek jegyzékét a VKM a Köznevelésben jelenteti meg. Az utasítás felhívja a figyelmet a lefoglalt iskolaépületek iskolai célokra történő felszabadítására is. Az iskolától nagyobb távolságra lakó tanulók számára azt is lehetővé teszi a VKM, hogy ideiglenesen felmentést kaphassanak a tanítási órák rendszeres látogatása alól. E tanulók azonban továbbra is rendes tanulóknak tekintendők, s megfelelő iskolai segítséget kapnak tanulásukhoz (pl. körlevélben történő eligazítás, időnkénti megbeszélések stb.). A tanév végén e tanulók vizsgát kötelesek tenni. Érdekes a rendelkezésnek a leányokkal kapcsolatos intézkedése: „Tekintettel a rendkívüli viszonyokra az 1945/46. iskolai évben a jó magaviseletű és megfelelő előmenetelű leánytanulók a lakóhelyükön működő általános, középvagy középfokú fiúiskolába — ha helyben ugyanolyan fajta leányiskola nincs — rendes tanulóként beiratkozhatnak." Végül: „...szükség esetén a leányiskolába fiútanulókat is be lehet írni..."

46 Az általános iskolák szervezésének megindulásáról a megyei tanfelügyelő 1946. február 12-én ad jelentést a VKM-nek. E szerint Tolna megyében az 1945/46. tanévben 12 népiskola tért át az általános iskola olyan formájára, ahol a VI., VII., VIII. osztályokban is megindult a szakrendszerű tanítás. A tanerőhiány miatt azonban az osztályonkénti 3 nevelőt nem tudják biztosítani. Más, megfelelő tanulólétszámmal rendelkező iskolák tantestületei vállalják — gyakran munkatölbbletkénlt — az alsó tagozati osztálytanításon túl az V—

VIII. osztályokban folyó szakrendszerű óraadást. 519