Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720) • 33
„Mi Schelklingen felső-ausztriai város polgármestere és tanácsa tudtul adjuk, hogy ezen sorok átadói: a tisztességes Andreas Feierstadler Susanna házastársával és négy gyermekével, névszerint: Martin, Matheus, Joseph és Maria Feierstadler, Joseph Egle Katarina házastársával és 7 gyermekével név szerint: Caspar, Georg, Andreas, Maria, Ursula és Franciska Egle, valamint Hans Georg Egle Agata jeleségével és 7 gyermekével, név szerint: Georg, Christian, Johannes, Maria, Magdaléna, Anastasia és Elisabetha Egle báró Stürtz alattvalói a Preyssgauban fekvő Freyburg mellett levő Buchhaimbi és Hochdorfi születésűek hiteles igazolással és elbocsátó levéllel 7 héttel ezelőtt ideérkeztek és ezideig ezen a környéken tisztességesen és becsületesen viselkedtek, most azonban szándékuk tervezett utazásukat a Tolna megyében fekvő Dewellre megtenni és ott Jobaházy Dőry László Dewell földesura ... alattvalóiként császári útlevéllel megtelepedni ... Egyúttal tanúsítjuk, hogy itt és a környéken jó, friss, tiszta és egészséges levegő uralkodik és semmilyen járvány miatt zárlat alá helyezett vagy gyanús helyen nem fordultak meg . . " m A tanúsítványban említett breisgaui Freiburgot a Fekete-erdő fővárosának tekintik. A Felső-Rajna vidékének közelében fekszik Strassbourg és Basel között. Erre halad ma is a Rajnát Itáliával összekötő vasútvonal. A Frei-burg szó szerint szabadsággal bíró várat jelent, olyan helyet, amelyben vásárt is tartanak. Lakóit Záhringen herceg, a város alapítója „az én kereskedőim"-nek szólította. A herceg nyugalmat és fejlődést garantált lakóinak. Freiburg nem véletlenül lett tehát a délnémet városok mintaképe, míg a keleti német városok Magdeburg kiváltságait irigyelték. 57 Mint kiderült (a schelklingeni polgármester leveléből): Freiburgot az ostromló seregek kifosztották, majd felgyújtották; lakói Magyarország egy kis zugában, Tevelen készülnek letelepedni. Éppel János, Tevel monográfusa kimutatta, hogy 1712. július 12.—1715. szeptember 15. között 11 csoportban összesen 190 német (sváb) család, mintegy ezer lélek érkezett a községbe. 58 1716 júliusában Dőry László biztatására és költségére 2 férfi érkezett meg Tevéire, 59 hogy körülnézzen és hazájába visszatérve rábeszélje honfitársait az áttelepülésre. Felbinger, aki már 1713-ban ajánlkozott a toborzás véghezvitelére, csakhogy elintézhesse Dőryvel, a Haditanács ágensével a belgrádi vagyon visszaszerzését, most újból színrelép. Egy 1716. december 16-i levelében arról tájékoztatja Dőryt, hogy a Biberach környékén meghirdetett telepítési feltételeket kedvezőnek tartja, de tudni szeretné, hogy mennyi gabonát és szarvasmarhát kapnak a gazdálkodás elindításához, és mikor kell az árat kifizetniük? — Érdekli, hogy mennyi termény- és pénzjáradékot kell fizetniük, ha letelik a 3 adómentes év, és végül mennyi lesz a robot? Felbinger, a toborzás jutalmaként házat és örökös adómentességet kér Dőrytől. 60 Felesége belgrádi születésű („eine geborene bürgerin von Belgrád"), apósát Hadzsi Husszeinnek hívják, két szép háza és számos birtoka volt. A török seregek kiűzésekor — visszatérése reményében — elásta pénzét a város közelében. De a háború alatt minden elpusztult és a terepviszonyok úgy megváltoztak, hogy nem tudta meglelni az elásott pénzt — írja Felbinger. A továbbiakban arról tájékoztatja Dőryt, hogy a Bodeni-tó, Constanz, Reichenau és általában a Fekete-erdő vidékén számosan élnek föld nélküli szegény emberek, akik kedvezően fogadnák a toborzócédulán tett ajánlatokat. Bár 3 évvel ezelőtt sokan csalódtak a teveli viszonyokban, mégis úgy tűnik, hogy lesz elég jelentkező. Azon48