Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez • 407

írását. A közgyűlés felszólított mdindenkit, hogy viselje türelemmel hazafiúi kötelességből fejadagjának leszállítását. Az országos rekvirálások Ellen viszont tiltakozott.

19 A megye urai szorgalmasan adakoznak a működő népkonyhám.

20 Lássuk konkrétabban a megye lakosságának szociális helyzetét! A földművelésügyi miniszternek készített egy jelentést 1920 júliusában az alispán.

21 A fizetés változó — kezdi. Egyrészt — havonta: — férfiaknak 500 korona készpénzben, 20 kg kenyérliszt, 15 kg főzőliszt, 2 kg só, 2 liter ecet, 4 kg szalonna, 1 kg zsír, 5 kg bab, 15 kg burgonya. Júliusra és augusztusra pénz helyett 6 q búza, — nőknek kb. a fele, pl. két hónapra 3 q búza stb. Másik helyen — férfiaknak 6 hónapra 500 n.-öl tengeriföld, 150 n.-öl burgonyaföld, 5 q búza, 1 szekér szalma, +800 korona készpénz, — nőknek kevesebb, pl. 3 q búza, 600 korona készpénz. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület gyűlése a szociális problémák okát a magas adókban és a rekvirálásokban látja. A tulajdonos kénytelen minél kevesebb embert foglalkoztatni, nem beszélve arról, hogy a legjobban akkor járna, ha konvenciós cselédeit elbocsátaná.

22 A oselédkonvenció megállapításával foglalkozott az 1919. október 9-re Gaál Gaszton kormánybiztos által Kapóstvárra összehívott értekezlet.

23 400 korona fizetés, 400 korona segély, 8 q búza, 8 q rozs, 2 q árpa, 100 n.-öl tengeriföld, 500 n.-öl burgonyaföld, 100 n.-öl kert, lakás és szabad tüzelés. Ugyanaz az újság írta le, hogy téli ínség várható. Ilyen magas természeti juttatások mellett ez nem lenne elképzelhető. A pénzjárandóság hiteles, de inflációs világban ez nem sokat nyom, hiszen „miből szerzi be 7000 koronás búzáját, 650 koronás fáját, 3000 koronás burgonyáját?" Téli munkaalkalom nem várható. Felszólítják a községek vezetőit, próbálják megoldani valahogy az ellátást. Gyűjtést javasol az újság, de van ügyesebb község is. Szakcs elöljárói táviratban kérik az ellátatlanok megsegítésére az ottani gabonafeleslegből 25 q gabona kiutalását, a bank vámkeresményének rovására.

24 Tolna híres állatállománya a háború alatt és után megsérült. Számítgatások szerint a szarvasmarha 10—15%-kal kevesebb, a juh 5%-kal, a lóállomány ennél is többel. (Részletesebben 1. később.) A lakosság felelőtlenül fogyasztott — bírál az újság — a kommün alatt pedig egyenesen gazdasági züllés folyt. A Gazdasági Egyesület 1920. augusztus 16-án hozott határozata szerint az a fő cél, hogy „Tolna megye visszanyerje állattenyésztésének régi nagy hírét.'

m Az első intézkedés és terv azonban meghiúsul. Az állatállomány felfrissítésére svájci tenyészállatok importálására gondolnak. Valuta híján zabot ajánlott fel a megye 80 svájci tenyészmarháért, állami támogatás hiánya miatt azonban ez meghiúsul.

26 Az állatmegbetegedések súlyosak a nyáron. A legtöbb faluban van valami járvány, megyei viszonylatban lépfene, veszettség, takonykór, rühesség, sertésorbánc és sertéspestis egyaránt előfordul.

27 410