Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Dóka Klára: Lecsapolások öntözések Tolna megyében (1885-1948) • 381

téseket is az érdekeltség számára.

17 Kultúrmérnöki tevékenység volt Tolna megyében a SicHmeder bővítése is. Az 1855-ben megépült medret rendszeresen kotorni kellett, és az árvízi biztonság érdekében bizonyos időközökben a meder átépítése is szükségessé vált. Az első jelentős munkára 1895—1897-ben került sor,

18 majd 1925—1933. között újabb kotrást és bővítést hajtottak végre. Az építkezés irányítására létrehozták a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal Sió-szabályozási Munkálatainak Építésvezetőségét, Szekszárd központtal. A kotrási munka 1929 januárjában Ozoránál folyt, majd 1931 decemberében jutottak el Szekszárdig. A szabályozást két gőzkotróval és kézierővel végezték, a kiemelt földből depóniát és töltést építettek. A szabályozás során nemcsak az árvízbiztonság nőtt meg, hanem az egyenletes vízjárás következtében öntözőtelepek létesítésére is lehetőség nyílt.

19 A lecsapolás feltételeinek megteremtése: a befogadók szabályozása A kultúrmérnöki tevékenységnek fontos részét tette ki a lecsapolási munkák irányítása. Tolna megye vízrajzi helyzetének megfelelően a felesleges vizeket a Sárvíz (Nádor-csatorna), a Kapós, Völgy ségi-patak, Lajvér-patak, Koppánypatak vezette le. E vízfolyások rendezése, és a meder rendszeres tisztítása alapja volt a további lecsapolási munkáknak. A vízjogi törvény értelmében e vizek szabályozásária legtöbbször vízhasználati társulatok jöttek létre, amelyek felett a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal gyakorolt felügyeletet.

20 Tolna megye, és egyúttal az ország legrégebbi vízitársulata, a Nádor-csatorna Társulat az 1890-es évektől vízhasználati társulatként működött. Érdekeltségi területe 47 044 kat. holdat tett ki.

21 Ártéri községei közül 14 feküdt Tolna megyében a Sárvíz és Sió mellett. Ezek érdekelt területei a következő voltak: Község terület kataszteri jövedelem Simontornya 403 hold 37 négyszögöl 4 420 P 67 Pálfa 592 hold 70 négyszögöl 6 239 P 84 Bikács 320 hold 453 négyszögöl 3 068 P 97 Nagydorog 1475 hold 230 négyszögöl 14 839 P 12 Sárszentlőrinc 854 hold 747 négyszögöl 9 314 P 5 Uzdborjád 631 hold 257 négyszögöl 7 636 P 69 Kajdacs 1672 hold 7 négyszögöl 16 660 P 77 Kölesd 463 hold 1122 négyszögöl 6 684 P 51 Gindlicsalád 1029 hold 1291 négyszögöl 10 813 P 83 Medina 533 hold 1131 négyszögöl 8 216 P 49 Simonmajor 431 hold 180 négyszögöl 3 919 P 1 Harz-Sióagárd 1821 hold 266 négyszögöl 14 472 P 78 Szekszárd 650 hold 9 négyszögöl 8 609 P 52 A társulat fő tevékenysége a szabályozott folyószakaszok, csatornák rendben tartása, töltések építése volt. Az 1920-as évek végén azonban a Sárvíz medrének bővítése is szükségessé vált. A munkát a Sió szabályozása idején — 1927ben — határozták el, és a társulat kölcsönöket vett fel elvégzésére. 1930-ban államsegélyt is kértek, azonban ezt nem kapták meg. A meder kotrása és bővítése 2C, 385