Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években • 361

haladja a polgári iskoláét. A megye négy gimnáziuma közül a dombóvári a megye dombóvári és tamási járásán kívül rendszeresen fogad tanulókat Somogy­ból és Baranyából, a bonyhádi Baranyából, Somogyból fogad nagyobb létszámú tanulót, elszórva érkeznek tanulók a Dunántúl egész területéről és Budapestről is. A szekszárdi a megye egész területéről vonzza szórványosan a tanulókat, in­tenzív vonzása csak a központi és a dunaföldvári járás területére terjed ki. A gyönki gimnázium — a megye egyik legrégibb gimnáziuma — sajátos helyzet­ben van. A vonzáskörzetek metszéspontjában él, hallgatóit a hegyháti és a szom­szédos járások községeiből fogadja. Tolna megye kereskedelmi vonzáskörzetei A kereskedelmi funkciót a két világháború közötti időszakban is és ma is a központi szerepkörű települések központosultsága reprezentánsaként értelmezi a településtudomány. A két világháború között több kísérlet történt az ország kereskedelmi központjai vonzáskörzeteinek feltárására. 16 E vizsgálatok Tolna megyére vonatkozó eredményei azt mutatják, hogy Szekszárd és Bonyhád mel­lett a járásszékhelyek és néhány nagyobb lélekszámú, tradicionális kereskedő helység tölt be jelentősebb kereskedelmi funkciót. E kereskedelemföldrajzi kutatások általános problémája, hogy nincsenek megbízható, értékelhető adatok az áruforgalom megoszlásáról, összetételéről, nagyságáról és irányairól. Ezért közvetett módon határozzák meg a központokat. Márton B. kísérletet tesz a kereskedelmi centrumok fejlődésének összehasonlító vizsgálatára is az 1910-es, ill. 1930-as népszámlálás kereskedelmi adatainak ér­telmezésével. Szilágyi M. kutatásai alapján 17 kirajzolódnak Tolna megye XIX. sz.-i, ill. XX. sz. eleji kereskedelmi központjai, de a kereskedelmi vonzáskörzetek területi rendszerének feltárása csak kismértékben történt meg. A közigazgatási tájékoztató lapok 4 kérdése foglalkozik a kereskedelem problémáival: hol van a község állandó piaca, hová gravitál a község, tart-e a község maga vásárokat, mikor és milyen jellegűeket, a községbeli kereskedések száma és jellege. Ezek a kérdések, ill. a rájuk adott válaszok nem teszik lehetővé a forgalom nagyságának elemzését, de alkalmasak az egyes centrumok keres­kedelmi hálózatának, ágazati és minőségi vonatkozásainak vizsgálatára, az egyes kereskedelmi központok piaci, szélesebb értelemben kereskedelmi vonzáskörzetei­nek feltárására. A piaci gravitációs kérdés kitöltésekor több helyen bizonytalanság figyel­hető meg. Ez egyrészt abban nyilvánul meg, hogy több jegyző felismerte, hogy a kérdés csak egyetlen szintű piacra vonatkozik, nem tesz különbséget a közsé­gek által gyakran felkeresett és ritkán felkeresett piacok között. A kérdés nincs tekintettel arra, hogy az egyes kereskedelmi központok vonzáskörzetei nem tel­jesen zártak, a települések nem mindig integrálódnak egyetlen kereskedelmi központ vonzáskörzetébe, néha több település piacán értékesítenek. Az azonos nagyságú felvevőpiacok esetében ez csak horizontális problémaként jelentkezik. A probléma másik oldala, hogy a kérdésre adott válaszok során kevered­nek a horizontális és vertikális kapcsolatok. Több helyen különbséget tesznek a gyakran felkeresett piac és az esetlegesen felkeresett, magasabb szintű piac kö­zött. Elesén vetődik fel ez a kérdés pl. Bikács esetében, ahol a horizontális, gyakran felkeresett piac a nagydorogi (6 km) szerepel gravitációs központként, 370

Next

/
Oldalképek
Tartalom