Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években • 361

ugyanakkor a ritkábban felkeresett piac a paksi (17 km). Paks esetében a piac, ill. kereskedelmi hierarchia kérdése úgy jelenik meg, hogy a település fejlett kereskedelmi ellátással rendelkezik, több község piacközpontja, ugyanakkor Paks maga Budapestre gravitál piaci szempontból. A jó közlekedési lehetőségek, a tör­ténelmileg kialakult kapcsolatok ezt érthetővé teszik. Pálf a esetében is értelmez­hető, hogy Budapest a piaci gravitációs központja, hiszen olyan vonzáskörzeti árnyékban fekszik, hogy a megyeszékhelye nehezen közelíthető meg, járási székhelye nem igazi felvevőpiac. Nem értelmezhető Kölesd esetében a Budapest­hez való vonzódás. Ugyanilyen kereskedelmi hierarchiaprobléma jelentkezik a központi járás D-i részén. Bátaszék jelentős kereskedelmi-piaci központként vonzza a járás D-i részeit, de kisebb felvevőképessége következtében a környező községek Bajához és kisebb mértékben Szekszárdhoz is gravitálnak. Bátaszék maga elsősorban Ba­jához, másodsorban Szekszárdhoz gravitál. Báta község 3 állandó piacon értéke­sít, Baja, Bátaszék, Dunaszekcső, két piachoz gravitál erősen, Bajához és Báta­székhez. Baja kereskedelmi vonzása egészen Decsig érződik. Hasonló probléma jelentkezik Tolna esetében is, mint Bátaszékében. Tolna még jelentősebb helyi központ, mint Bátaszék, maga azonban Szekszárdhoz gravitál. Ezek a problémák egyértelműen jelzik azt, hogy a piaci értékesítés biz­tonsága, a közlekedési lehetőségek, a kialakult szokások egyszerre hatnak a piaci, kereskedelmi kapcsolatokban. A kereskedelem által kialakított vonzáskörzetek sem írhatók le zárt területi rendszerként, sokféle átfedés alakul ki az egyes köz­pontok között. A 7. ábra a megye kereskedelmi vonzásközpontjait és azok vonzáskörze­teit mutatja. A megye településhálózati rendszere rányomja bélyegét a keres­kedelmi központok elhelyezkedésére és a vonzáskörzetek területi rendszerére. A fejlett nagyközségek kivétel nélkül rendelkeznek helyi bolthálózattal, piaccal, vásártartási joggal, kialakítják vonzáskörzetüket, egyes esetekben környékük ki­zárólagos kereskedelmi központjai. A járásszékhelyek, Bonyhád és részben Dom­bóvár kivételével, nem tudják saját kereskedelmi vonzáskörzetükbe integrálni járásuk egész területét. A településhálózat ipari szolgáltatási kapcsolatai Az ipar területi kapcsolatrendszerének vizsgálatára csak nagyon korláto­zott lehetőségeket nyújtanak a tájékoztató lapok. Az iparra vonatkozó kérdések az ipar eloszlási viszonyait, az ipari üzemek nagyságát, az ipari megoszlás szer­vezeti rendszerét érintették. Nem tettek fel kérdéseket pl. a munkaerő, a nyers­anyag, a késztermék mozgására vonatkozóan. A kitermelő- és gyáripar vonzás­körzeti megítélése különben is erősen vitatott mind a hazai, mind a nemzetközi vonzáskörzet-irodalomban. A többség megítélése szerint a gyáripar foglalkozta­tási, termelési kapcsolatai fontosak, de a településhálózat kapcsolati rendszerének alakulásában csak kis szerepet játszanak, a munkaerőt az adott időszakban csak a székhelytelepülésből szívják fel, beszerzési és értékesítési kapcsolataik orszá­gos méretűek, több esetben országon kívüliek, így nehezen értelmezhető a tele­püléshálózat területi rendszerében, a lakosság mozgásformáit alig befolyásolják. 18 A településhálózat szerkezete és a településhálózatban lejátszódó mozgá­sok szempontjából nagyobb jelentősége van a kisipar termelő, ellátó, szolgál­tató tevékenységének. A kisipar tevékenysége szorosan kötődik a népesség köz­371

Next

/
Oldalképek
Tartalom