Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években • 361

járásából több község a kaposvári, a dunaföldvári járásból budapesti kórházba gravitál.

14 Az oktatási vonzáskörzetek Az oktatási intézményhálózat rendszere és így az oktatási vonzáskörzetek hierarchiája is csak részben található meg Tolna megyében. Az elemi iskolától a gimnáziumig épült ki az oktatási intézményhálózat. A megye nem rendelkezik felsőoktatási intézményekkel, így e tekintetben teljes mértékben kívülre utalt. Az elemi iskolai hálózat Tolna megyében nem hívott életre településközi kapcsolatokat, hiszen az aprófalvas völgységi járásban is települési szintig kiépült (elég alacsony minőségi szinten) az elemi iskolai hálózat, így ez semmiféle vonatkozásban nem differenciálja a településhálózatot. A tanonciskolák képezik az oktatási intézményhálózat első hierarchikus szintjét. A tanonciskolák kivétel nélkül a településhálózat központi szerepkörű településeiben találhatók, valóságos területi kapcsolatokon alapul létük, bár viszonylag szűk terület szakképzési igényeit elégítik ki. A tanonciskolák tanulólétszáma alacsony, így a vonzási intenzitásuk kicsi, területi kapcsolataik különbözőek. Nagyobb területi vonzást csak a kereskedőtanonc-iskolák fejtenek ki. A tanonciskolák elhelyezkedése jól érzékelteti, hogy már a legalsó, nemcsak települési, hanem telpülésközi igényeket is ellátó intézményhálózat is a településhálózat dinamikus, jól megközelíthető központjaiban jön létre. Ebben szerepet kap az is, hogy minden iskolatípusban magas a székhelyközségből származó tanulók aránya. (Dunaföldvár tájékoztató lapján nem szerepel a tanonciskola, de egyéb forrásból egyértelműsíthető megléte.) A polgári iskolák a járásszékhelyek és a fejlett nagyközségek szintjén jelennek meg. Gyönk az egyetlen járásszékhely, amely nem rendelkezik polgári iskolával. Dombóvár esetében az a sajátos halyzet állt elő, hogy a polgári iskola területileg Űjdombóváron található. Az oktatási vonzáskörzetek területi rendszerét a polgári iskolák vonzáskörzeteivel szemléltetjük. A polgári iskolákban viszonylagos tömegképzés folyt, a leginkább elérhető iskolatípus a szegényebb falusi rétegek számára is,

15 közvetlen területi kapcsolatokra épülnek. Az iskolák 1920-as évekbeli értesítőinek, évkönyveinek (elég hiányos, teljes időszakok összeállítására alkalmatlan) feldolgozása után megállapíthatjuk, hogy a polgári iskolák elsősorban a székhelytelepülés lakosságának igényeit elégítik ki, vonzáskörzetük egyrészt közvetlen szomszédságukra terjed ki (ez az intenzívnek mondható övezet a napi bejárást lehetővé tevő közlekedési lehetőségek függvénye), másrészt a tágabb környék néhány községére terjed ki. E külső, kevésbé vonzott övezetből a tanulók érkezése már esetleges, területileg nem is mindig függ össze. A 6. ábra a magasabb szintű oktatási intézményhálózat területi eloszlását és a polgári iskolai vonzáskörzeteket mutatja. A polgári iskolák vonzáskörzete csaknem egybeesik a járáshatárokkal bár a dunaföldvári és a központi járásban ez az egybeesés nem értelmezhető, hiszen osztott polgári iskolai vonzáskörzetek alakultak ki, a hegyháti járásban pedig csak Hőgyész rendelkezik polgári iskolával. A polgári iskolák vonzáskörzete valójában nem tekinthető ilyen zártnak, hiszen Baranyában, Somogyban, sőt a Zala megyei Keszthelyen is találtunk az 1925/26-os tanévben Tolna megyei tanulókat. A gimnáziumok a polgári iskolákkal szemben elitképzésre rendezkedtek be, bár egyes településéken (pl. Dombóvár) a gimnáziumi tanulók száma meg24 360