Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években • 361

városok fölött gyakorolja közvetlenül fennhatóságát (ezek úgy tekinthetők, mint egyetlen településből álló járás), tehát ezek nem tartoznak járási kötelékbe. Ezzel szemben a községek fölött nem közvetlenül, hanem a járáson keresztül, közvetetten gyakorolja a megye a fennhatóságát. Tehát a járásszékhely ténylegesen a községek közigazgatási központjának tekinthető. A településhálózat szerkezete, nagyságrendi tagozódása lényegesen befolyásolja a kialakítható igazgatási struktúrát. A községi településhálózat esetében szoros kapcsolat mutatható ki a településhálózat nagyságrendi szerkezete és az igazgatási struktúra között (7. táblázat). A közép- és nagyfalvas területeken a nagyközségi igazgatási struktúra a jellemző, az aprófalvas területeken a körjegyzőségi rendszer a jellemző (4. ábra), a megye körjegyzőségeinek nagy része a völgységi járásban található. Ugyanakkor a megye kisebb lélekszámú községei is igyekeznek a nagyközségi státuszt megszervezni és megtartani. A fejlettebb gazdaság képessé teszik a kisebb lélekszámú községeket a közfeladatok vállalására és ellátására. Ezzel magyarázható, hogy a megyében viszonylag alacsony a nagyközségek átlagos lélekszáma. A nagyközséghez beosztott kisközségi státusz ténylegesen igazgatási, több esetben települési integrációt jelent. A járási területbeosztás jelentőségét az adja, hogy néhány kivételtől eltekintve a járásokra épülnek rá a különböző szakigazgatási és ellenőrzési rendszerek (járásbíróság, adóhivatal, járási felügyelőségek). Tolna megye tekintetében a leglényegesebb eltérések ebben a vonatkozásban a dunaföldvári járásban találhatók. A két fejlett központ „nem bír egymással", a járási szintű hálózatok tekintetében kettéosztják a járás területét. Dunaföldváron is működik járásbíróság, hatásköre kiterjed Bölcske, Madocsa, Németkér községekre, az adóhivatal hatásköre a felsoroltakon túl Kistápé kisközségre is kiterjed. A megye járásai között jelentős különbségek vannak területi és népességi vonatkozásban. Igazgatási tekintetben a járások — a dunaföldvári járás kivételével — nionocentrijkusak, a járás székhelye a járás egyetlen jelentős igazgatási központja. A dunaföldvári járásban a járásszékhely Paks és Dunaföldvár osztottan látja el a járási szintű igazgatási teendőket is. A magyar közigazgatási területbeosztás sajátos, történelmileg kialakult egysége a megye. Közigazgatási tekintetben minden, ami ezen belül van a megyébe, ami ezen kívül van, a megyére épül rá. Szekszárd megyeszékhelyként a megye hatalmi-igazgatási központja, a megyszékhelyi jellegéhez kötődő funkciói révén pl. megyei kórház, más területeken is egész megyére kiterjedő vonzáskörzete van. A regionális jellegű szakigazgatási ágazatok, érdekképviseleti szervek esetében Tolna megye a legtöbb esetben a pécsi székhellyel működő rendszerekhez tartozik, így magasabb szintű igazgatási központja Pécs. Az egészségügyi intézményhálózat vonzáskörzet formáló szerepe Az egészségügyi funkció a települések kapcsolatrendszerének alakításában a XIX. sz. végétől játszik nagyobb szerepet. Az egészségügyi ellátás területi rendszerének kialakítása (orvosi körök, gyógyszertárak, kórházak) sok esetben éles politikai és gazdasági érdekütközések közepette ment végbe. (Szekszárd egészségügyi funkcióinak kialakulása és fejlődése szorosan összefügg megyeszékhellyé válásával. 1780 előtt a vármegyei tisztifőorvos — a megyei egészség367