Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években • 361

és elismert felekezetek szervezeti viszonyaira; g) a közgazdasági viszonyokat csak a feltett kérdések szerint kell ismertetni. A tájékoztató lapok felhasználhatóságának és forrásértékének vizsgálatakor egyértelműen megállapítottuk, hogy a tájékoztató lapok anyaga elsősorban a községi köz- és szakigazgatási rendszer, valamint a területi közigazgatási vonzáskörzetek vizsgálatára a legalkalmasabb. Teljes és pontos képet ad az egyes községek igazgatási kapcsolatairól, a különféle igazgatási rendszerek területi rendjéről. A tájékoztató lapok alkalmasak a községek gazdasági, szociális, infrastrukturális ellátottságának és részben területi kapcsolatrendszerének kutatására is. A településhálózat központi jellegű településeinek kapcsolatrendszere megismerése szempontjából különös jelentősége van az igazgatási, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi ellátottság és településhálózati kapcsolatrendszer feltárásának és értelmezésének. Növeli az adatbázis jelentőségét, hogy egyes adatai több forrásból ellenőrizhetőek,

7 így forrásértéke pontosan meghatározható, adatai részben kiegészíthetőek. Az adatok ellenőrzése, egybevetése után egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a tájékoztató lapok forrásértéke általában magas, adatai megbízhatóak, pontosak, bár jónéhány község esetében jelentős hiányok is vannak. TOLNA MEGYE TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁNAK HELYZETE AZ 1920-AS ÉVEKBEN Egy időszak településhálózatának szerkezete, a központi szerepkörű települések területi kapcsolatai, vonzáskörzetrendszere nem értelmezhető másként, csak a történeti előzményekkel, feltételezettségekkel együtt, azok hosszú távú eredményeiként és következményeként. A településhálózat állandó mozgásban, változásban van, de egy-egy időszak új jelenségei mindig a történelmileg kialakult településrendszerben hatnak, ugyanakkor kialakítják az adott időszak jellegzetes kapcsolatrendszereit, esetleg teljes mértékben átrendezik a településhálózat egészét. Tolna megye 1785-től 'a legkisebb területű és népességű dél-dunántúli megye. A népesség száma 1785-től dinamikusan növekszik. Ennek oka egyrészt a betelepülések, másrészt a magas természetes szaporodás (1. táblázat). A megye településhálózata eltér a többi dél-dunántúli megyétől. A települések átlagos lélekszáma itt a legmagasabb, mezővárosai átlagos népsűrűsége a legnagyobb, kiemelkedően magas a mezővárosi népesség aránya (2. táblázat). Tolna megyét a feudális és kora kapitalista időszakban a mezővárosi hálózat fejlettsége jellemzi. A településhálózat rendszere szempontjából a legfontosabb kérdés, miért nem tudott a fejlett mezővárosi hálózatú megye településhálózata a modern városhálózatú megyék közé fejlődni a későbbi időszakban. Ebben szerepet játszottak a természeti tényezők (a megye nem rendelkezik a XIX. sz. végi, XX. sz. eleji iparfejlődés egyik legfontosabb mozgatójával, nagy mennyiségű, olcsón kitermelhető ásványkincsekkel) és társadalmi-gazdasági és részben politikai tényezők, pl. a modern, nagy kapacitású közlekedési hálózat fejletlensége

8 és bizonyos gazdasági-politikai megfontolások, pl. Szekszárd esetében a városi vezetés iparellenes beállítottsága, a lakosság jelentős részének húzódozása a városi fejlődéstől.

9 363