Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról • 275

megjárni. Előfogatot viszont csak a Felsőkeszinél levő 500 öl hosszú, 1 1/2" lejtőszögű emelkedőn kellett fogadni. 4. A győr—Székesfehérvár—szekszárdi mellékpostaút Tolna megyei szakasza Bikácstól É-ra kezdődött és a postaállomással rendelkező Nagydorogon át tartott Tolna felé, ahol csatlakozva a buda—eszéki fő postaúthoz, elvileg Szekszárdnál ért véget. A „jórészt csinálatlan, közönséges szekérút"-ba Nagydorognál „több közlekedési utak beszakadnak". Ilyen formán tehát kirajzolódik előttünk a hiteles kép, mely szerint Tolna megyében a távolsági közlekedést a XIX. sz. közepén 1 főpostaút, 1 mellékpostaút és 2 kereskedelmi út szolgálta, de közülük csak 1 volt rendszeresen kavicsolva, 1 még nem volt végig kiépítve, lekövezve, 2 pedig csak földtöltés minőségű. A községeket összekötő, itt nem felsorolt, ún. „közlekedési utak" többségükben egyszerű csapások, kisebb részben földtöltések formájában csak nagyon keserves szekérközlekedést tettek lehetővé. (ORSZÁGOS LEVÉLTÁR <0. L.> Absz. Lev. D. 26. Ideiglenes polgári közigazgatás, egyveleges. 10. csomó, 1848.) A megyei törvényhatóság kezelésében levő utakat a megye felterjesztése alapján a kiegyezéskor létrehozott Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium hagyta jóvá, vagy belátása szerint módosította. A felterjesztést elrendelő és annak szempontjairól tájékoztató, egyben sürgető minisztériumi ügyirat legfontosabb részeit az alábbiakban közöljük: „...miután az országgyűlésnek az országos úthálózat fontos ügyében előterjesztendő törvény javaslat végleges elkészítését az egyetemes megyék saját érdekükben teendő véleményes javaslataitól függően tettem, s e szerint óhajtom, hogy a megyék méltányos kívánalmai az új hálózatban teljes mértékben figyelembe vétessenek, kéntelen vagyok a megye közönségét újra felhívni, hogy ebbeli jelentését legfeljebb e hó 20-áig hozzám beterjeszteni el ne mulassza. Kellő tájékozódás végett végül megjegyzendőnek találom, hogy a törvényhozás jóváhagyása alá terjesztendő új hálózatban mint királyi országos utak olyanok jelöltetnek meg, melyek mint fő közlekedési és országos érdekkel bíró vonalak az országos kincstárból fognak fenntartani, holott megyei utakként kijelölt vonalak megyei érdekeket képviselvén, egyenesen a megyék közigazgatása alá lesznek helyezve." (Tm. L. Közig. Jegyz. 2937/1867. Mihalik miniszteri tanácsos 1967. szeptember 3-i levele Tolna megye közönségéhez.) E felszólításnak Tolna megye eleget téve 5347/67. sz. alatt térképvázlat-melléklettel ellátva felterjesztette „a számokkal jelölt és ideiglenesen elneveztetett" alábbi útvonalakat : 1. A Budáról Eszékre vezető út Földvár, Paks, Tolna, Szekszárd és Bátaszéken át állami kezelés alatt leend. 2. A Veszprémből Gemenczére vezető út Hídvég, Tamási, Hőgyész és Szekszárdon át; 3. A Szekszárd—simontornyai az előbbiből Harc község környékén kiindulva Kölesden és Szentlőrincen át Fejér megye határáig Szilasbalhásnak; 4/a. A simontornya—földvári Czecén és Előszálláson át; 4/b. A simontornya—nyéki Ozorán át; 5. A szentlőrinc—paksi Nagydorogon át; 6. A tolna—dombori; 7. A szekszárd—pécsi a 2. sz. útból kiindulva Agárd környékén Bonyhádon át Hidasnak; 8. A bonyhád—zombai; 9. A bonyhád—szászvári Majoson és Váralján át; 10. A várdomb—mórágyi Alsónánán át; 11. A tamási—siófoki Ireghen át Daránynak; 12. A hőgyész—dombóvári a 2. útból kiindulva Döbröközön és Kondán át; 13. A tamási—kondai út Kocsolán át, — melly utóbbi 2—13. sz. utak törvényhatóságunk kezében leendnek karban tartani." (TraL. Közgy. Jegyz. 5347/1867.) A felterjesztett úthálózat jóváhagyásáig csaknem két év telt el, Mihalik tanácsos Budán, 1869. július 20-i keltezésű levele alapján: „Értesítem a megye közönségét, hogy az 1867. évi 1817. sz. alatt kelt jelentésének figyelembevétele mellett Tolna megye úthálózata ... sz. alatt mellékelt kimutatás és térkép szerint állapíttatott meg. Felhívom ennél fogva a vármegye közönségét, hogy a törvényhozók által ez ügyben netalán teendő intézkedésig az idézett kimutatásában foglalt útvonalak 342