Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról • 275

Amikor már világossá vált Dombóvár vasúti csomópont szerepének kialakulása, 1881 novemberében Fekete Lajos országgyűlési képviselő és érdektársai előmunkálati engedélyt nyertek a Déli-Vasút Szemes állomásától kiinduló, Őszöd, Teleki, Kötcse, Karád, Igal, Szil helységeken keresztül Dombóvárig tartó pálya.

186 Utólag is megállapítható, hogy ez az irány nem nélkülözött minden realitást, ma is jól funkcionálna, akár úgy is mint a pécs—siófoki távolsági összeköttetés egyik szakasza. Somogy megye azonban csak a megyeszékhelyére összefutó vicinális hálózat létrehozásában támogatta. 1895 májusában a közi. miniszter Dőry Pál bonyhádi főszolgabírónak, Otocska Géza földbirtokosnak és Horváth István pécsi mérnöknek adott előmunkálati engedélyt a pécs—pécsvárad—nádasd—bonyhád—gyönk—hidegkút —várasd—sombereki, valamint az ehhez csatlakozó várasd—somberek—mohácsi vasút építésére.

187 A pécs—bonyhádi vasútra Pécs város közgyűlése 100 000 frt-ot szavazott meg.

188 1896 márciusában a hidegkút—tamási h. é. v. r. t. előmunkálati engedélyt kapott a Keszőhidegkút—Gyönk MÁV-állomástól Szekszárdig vezetendő pálya építésére, amelynek egy alkalmas pontjától a MÁV Hidas-Bonyhád állomásig szárny vasutat akartak kiágaztatni.

189 Kétségtelen, hogy megyszékhelyünk és a megye Ny-i része közötti összeköttetést szolgálhatta volna, de a magas, meredek dombok alatt alagutat kellett volna építeni, ami túl drága volt egy mellékvonalon. 1897 júliusában Tóth Ödön szekszárdi lakos kapott előmunkálati engedélyt az enying—simontornyai helyiérdekű vasút építésére.

190 1908 januárjában Csik József bonyhádi gőzmalomtulajdonos és Török Emil budapesti mérnök két vasút építésére is kapott előmunkálati engedélyt. Az egyik a Hidas-Bonyhád MÁV-állomástól indult volna ki, majd Bonyhád— Kakasd—Sióagárd—Paradicsompuszta—Szentpálpuszta településeken át haladt volna a tolnamözsi MÁV-állomásig, a másik h. é. v. ennek folytatásában Fadd —Bartalpuszta—Dunaszentgyörgy—Csámpapuszta—Paks irányában épült volna.

191 Wéber Sándor magyaregregyi építész előmunkálati engedélyét a Pécs (Üszög)—Budafa—Komló—Magyaregregy—Kárász—Vékény—Szászvár—Maróc —Ráckozár—Száraz—Lengyel—Mekényes—Mucsi—Csibrák—Szakály-Hőgyész állomás nyomvonalra 1909 februárjában hosszabbították meg.

192 A megyénk Ny-i szegélyét a szomszédos Somogy megye székhelyével — amelynek vonzása sokkal inkább érvényesült ezen a területen, mint a saját kicsiny megyeszékhelyé, Szekszárdé — összekötő Kaposvár—Orci—Zimány—Patalom—Büssü—Kazsok—Igal—Szil—Várong—Lápafő—Szakcs—Nagykónyi irányú pályára (mely Nagykónyinál csatlakozott volna a dombóvár—veszprémi vicinálishoz) 1909 májusában nyertek előmunkálati engedélyt Huszner Zsigmond és Fiai igali lakosok. Szakcs község az 1911 januárra tervezett vasútépítéshez 100 000 K segélyt szavazott meg azzal a feltétellel, hogy a vasút a községtől legfeljebb 1 km távolságra haladjon, és a személyállomáson teherrakodót is építsenek.

193 A ker. miniszter 1909 novemberében megújította az időközben lejárt előmunkálati engedélyt.

194 A Sárbogárd—rétszilasi vasútból kiágaztatandó Dunaföldvár—Németkér —Alsószentiván—Alap—Sárszentmiklós irányú h. é. v. építésére 1909 novemberében a dunaföldvári Stauber Antal nyert előmunkálati engedélyt.

195 Ellentétben az előzőekben felsorolt tervekkel, amelyeknek nem volt kellő pártoló visszhangjuk, a bátaszék—pélmonostori és a tolna-mözs—paksi vasút megépítését több évtizeden keresztül követelte Tolna megye. Először, amíg meg 316