Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról • 275
Gerhardt Gusztáv vasútigazgató és Sonnenberg Imre kereskedő (budapesti lakosok) a h. é. v. igazgatósági tagok a budapesti közjegyző előtt 1895. szept. 25én kölcsönvétellel kapcsolatos fizetési kötelezvényt írtak alá. Ebből rekonstruálhatóan a h. é. v. 560 000 frt-ot vett fel a „Magyar Jelzálog Hitelbanktól", kötelezve magát arra, hogy 1895. január 1-től számított 50 éven át a kölcsön névértéke után kamat, tőketörlesztési hányad és jutalék címén évente előre 28 000 frt-ot fizet vissza készpénzben a banknak. Amennyiben a Társaság késik a részletek befizetésével, a lejárat napjától a befizetés napjáig 5% késedelmi kamatot is köteles fizetni, egyúttal jogot formálhat a bank arra, hogy magát a kölcsöntőkét és járulékait fölmondottnak tekintse és per útján behajthassa. A h. é. v. viszont 50 év előtt nem fizetheti vissza és nem mondhatja fel a kapott kölcsönt, és neki kellett a kölcsönügyletből származó mindenféle bélyeg- és kincstári illetéket fizetni, sőt a kölcsönből az alapszabálynak megfelelően „egyszersmindenkorra" 1%-ot a Banknál levő kölcsönös biztosító alapba kell elhelyezni. Az egy összegben felvett kölcsön törlesztésére a ker. miniszter 1894. aug. 10-én kelt 53 380. sz. rendeletében a helyiérdekű vasutak segélyalapja terhére 1895. jan. 1-től 50 éven át évente 28 000 frt-nyi részletekben fizetett évjáradék szolgál, melyet a központi állampénztár fizet ki. 94 A vasútépítés (az egész dombóvár—győri h. é. v.-re vonatkozó) költségeiről többféle adatot ismertünk meg a forrásokból. Az 1895. június 25-én kiadott engedélyokirat 95 szerint „az üzlet megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke" 8 150 000 frt, amelyből forgalmi eszközök beszerzésére az engedélyesek 400 000 frt-ot kötelesek fordítani, — megjegyezve azt, hogy „az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelmi m. kir. miniszter a pénzügyi m. kir. miniszterrel egyetértőleg állapítja meg." A tényleges tőkéből készpénzben 140 000 frt-ot kell tartalékként külön kezelni, vagy készpénz helyett a h. é. v. kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvényeiből kell 70 000 frt értéknyit tartalékolni. Ezt a tartaléktőkét csak a kereskedelmi minisztertől esetenként elsőzetesen kikérhető engedély alapján lehetett felhasználni. — A h. é. v. 1895/96. évről kiadott jelentése viszont az előbbi forrásnál jóval nagyobb összeget mutat ki. E szerint a vasút „építési és felszerelési költsége" 9 915 800 frt, ebből az elsőbbségi részvénytőke 7 063 300 frt, a törzsrészvénytőke 2 852 500 frt. Ügy tűnik, hogy a tervezett tényleges építési költségek (amelyeknek kizárólag a legfontosabb tételeit közöljük az alábbi táblázatban) az üzleti tőkének csak mintegy 60%-át (4 920 000 frt-ot) tették ki. Hasonló az arány a forgalmi eszközök terén is. 300