Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében • 169

— 2 1/2 kr. — 2 1/2 kr. — 8 kr. — 7 krban A DEFINITlVUM IDŐSZAKA 285.3. májusától—2860. júniusáig A bécsi kormányzat már 1852. januárjában egy külön bizottságot hozott létre, hogy Magyarországon végleges közigazgatási rendszert dolgozzon ki a császári alapelveknek megfelelő módon. A bizottság tulajdonképpeni irányítói mint centralista hivatalnokok Geringer és Hauer István voltak. A bizottság összehívásától számítva azonban egy egész év telt el, amíg a megalkotott szervezési rendeletet a császár 1853. január 10-i elhatározása alapján január 19-én a belügy-igazságügy és a pénzügyminiszter aláírta és közzétette. Az új rendszer jellemzője az volt, hogy az 1850. óta érvényesülő tendenciának megfelelően a magyarországi közdgtazgiatás dekoncentrációjával az országot ismét öt részre osztotta. A definitívum tehát a dekoncentrációt fejlesztette tovább. A helytartóságot, amely az országot egy központból irányította Öt osztályra bontotta és az egyes osztályokat a kerületek székhelyére helyezte ki. így az országos főhatóságot tulajdonképpen csak a helytartó személye jelentette.

162 Magyarország államigazgatási apparátusának az 1853. január 19-én kelt összmániszítériuimi rendelet szerint, immáron harmadízben történt újbóli szabályozása, a megyei hatóságok, szolgabírói hivatalok, továbbá a bírói hatóságok ügykörét rendezte. Az átszervezés során Bach miniszter már 1853. január 20-án közölte a kormányzóval, hogy a császár a kormányzóság polgári osztályának vezetőjévé dr. Nauer Istvánt nevezte ki. Ezzel egyidőben történt meg a helytartósági osztályok vezetőinek kinevezése is. Ekkor került sor b. Augusz Antalnak, a pest-budai igazgatási kerület főispánjának, ugyanezen pesti helytartósági osztály vezetőjévé való kinevezésére. Azokat a kerületi főispánokat azonban, akik a rendszert eddig kellőképpen nem támogatták, így Dőry Gábor, fehérvári kerületi főispánt, állásukból felmentették.

163 A helytartósági osztályok 1853. május 1-én kezdték meg hivatalos működésüket. A megyehatóságok átszervezése hamarosan megtörtént és azok augusztus 1-ével áttérhettek az új rendszerre, amely szerint a megyei hatóság ügyeit helytartótanácsi ranggal a megyefőnök intézte. Kinevezése a császárnak volt fenntartva. Főhatósága az illetékes kerületi helytartósági osztály. A többi megyei tisztviselő és megyei főorvos kinevezése is a belügyminisztert illette. Az irodai alkalmazottakat a megyefőnök javaslata alapján, ha megyei titkár is szerepelt közöttük, a helytartó (katonai, vagy polgári kormányzó) előzetes hozzájárulásával a helytartósági osztály elöljárója nevezte ki. A napidíjasok és szolgák felvétele a megyefőnök hatáskörébe tartozott.

164 6. lisztlángból sült 4 1/2 latos zsemlye és kifli darabja 7. vajas, szarvas kifli drb-ját 8. fehér kenyér fontját 9. fekete kenyér fontját szabták meg.

161 207