Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében • 169

A miniszteri biztosok egy része osztrák hivatalnok volt. Működésük 1849. novemberétől — 1850. decemberéig tartott. Báró Hauer István belügyminiszteri tanácsos elsőnek az idegen, vagyis osztrák miniszteri biztosok egyikeként kezdte meg ténykedését a soproni császári katonai kerületben. Sopron közvetlenül alája, ezenkívül Döry Gábor fehérvári főbiztos kerülete, továbbá Tolna, Baranya és Somogy megyéből alkotott tolnai főbiztosi kerület tartozott a hatáskörébe.

79 Végül az 1850. szeptemberében kiadott újabb szervezési rendelet valamennyi főbiztosi állást megszüntette és az országot öt közigazgatási kerületre osztotta fel, élükön egy-egy cs. kir. kerületi főispánnal.

80 A polgári közigazgatási kerületek kialakítását Geringer már 1849. júniusában megkezdte. Azok nagysága — tervezete szerint — általában három-négy vármegyére tedjedt ki. Igazgatásukat a kerületi főispáni címet viselő kerületi császári főbiztos intézte. Az uralkodó 1849. október 17-i döntésével, amelyet Haynau csak október hó 24-én tett közzé, jóváhagyta Magyarország új katonai kerületi beosztását is, — amely szerint az országban Sopron, Pozsony, Kassa, Buda-Pest és Nagyvárad székhellyel öt katonai kerületet alkottak. Ezeknek mindegyikéhez kettő vagy három polgári közigazgatási kerület tartozott. A beosztás megegyezett Geringer elgondolásával. így például a soproni katonai kerület, melynek székhelye Sopron volt, a soproni, pécsi és a székesfehérvári közigazgatási polgári kerületeket foglalta magában. Haynau azonban az uralkodó döntését be sem várva már 1849. szeptember 25-én a Győr, Fejér, Tolna és Veszprém vármegyékből alakított fehérvári kerület főbiztosává Dőry Gábort nevezte ki, aki Windischgrátz kormányzatának az idejében már mint kir. biztos működött Tolna megyében. Ettől az időponttól kezdve Augusz Antal volt Tolna vármegye kormánybiztos megyefőnöke. A fehérvári kerületet azohban Haynau rendeletére Október végén hamarosan átszervezték. Zala megyét a fehérvári kerülethez csatolták, viszont onnan Tolna megyét kiemelve Baranya—Somogy és Tolna megyékből önálló tolnai polgári közigazgatási kerületet szerveztek, amelynek kerületi főispánjává Haynau október 26-án Augusz Antalt, Tolna megyefőnökét nevezte ki. Helyébe ugyanakkor Tolna megyébe Forster Károlyt tette meg a megye kormánybiztos-főnökévé.

81 A kerületi főispánok szinte féltő gonddal ügyeltek arra, hogy bírói eljárások miatt a tisztviselők iránt a nép körében ellenszenv ne támadjon. így Augusz Antal, a tolnai kerület főispánja már 1849. november 23-án Kaposvárról intézett sürgős rendeletet Foster Károly Tolna megye cs. kir. kormánybiztos főnökéhez. „Miután a forradalom lefolyta alatt — így kezdődött a rendelet — a magánbirtokokban egyes helységekben nevezetes károkat okoztak és azok számos rendőri bíráskodást vontak maguk után, nehogy a kerületi főbírók ellen a többszörös, elkerülhetetlenül szigorú bírói eljárások miatt a lakosok részéről ellenszenv és az ítéletek miatt bizalmatlanság támadjon, Nagyságod elrendelni méltóztassék, hogy a fennforgó rendkívüli körülményeknél fogva, további rendeletig, minden rendőri perek, amelyek tárgya 200 pengőforintokat túlhaladja, végrehajtás előtt a megyei törvényszék által bővebben megvizsgáltassanak." 184