Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

A Babits-akció széles körűvé terebélyesedik Tolna megyében. Még ebben az évben, október és november hónapban a megye 44 községében rendeznek Babits-esteket, s a bevételt a szekszárdi Babits-ház rendbehozására küldik el. A gyűjtési akciót a megyei sajtó is támogatja, sőt erőteljesen sürgeti a pénz mielőbbi előteremtését a tatarozásra, mert „düledezik a költő szülőháza, kerítését, falát apránként bontani, hordogatni kezdik, a ház lassan lakhatatlanná válik.'*® A gyűjtés eredményes. A vármegyei szabadművelődési felügyelő 1947. január 28-án erről így tesz jelentést Szekszárd megyei város Nemzeti Bizottságának: „.. .Babits Mihálynak, városunk szülöttének emléktáblájára és szülőházának tatarozására hivatalom a vármegyében rendezett Babits emlékestek jövedelméből 2089,20 Ft-ot gyűjtött felajánlások útján . .. tisztelettel felajánlom a Nemzeti Bizottságnak felhasználásra az említett cél érdekében."*

50 A városi Nemzeti Bizottság 1947. február 10-én jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését Tóth Nándor vármegyei szabadművelődési felügyelő ez irányú szervező tevékenységéért. Szinte ezzel párhuzamosan egy másik Babits-akció is elindul. A MADISZ szekszárdi szervezete, a NISZ Babits-csoportja és a Garay Gimnázium önképzőköre a szekszárdi ifjúság nevében kéri a Tolna vármegyei Nemzeti Bizottságtól a kórház kertjéből eltávolított Horthy-bronzszobor anyagát Babits-szobor céljára és a szobor felállítását a Béla téren. A szekszárdi ifjúság képviselői kérelmükben kifejtik, hogy további céljaik is vannak: A költő szülőházának emléktáblával való megjelölése, a Babits utca névtábláinak elkészítése és elhelyezése a régi Szent László utcai névtáblák helyett. A vármegyei nemzeti bizottság (amelynek elnöke Prantner József MKPtag) egyhangúlag hozott véghatározatában kimondja: „...örömmel vesszük Szekszárd demokratikus ifjúságának azon buzgó elhatározását, hogy Szekszárd város nagy fiának, Babits Mihálynak emlékét megörökíti. A vármegyei nemzeti bizottság helyesli és támogatja az ifjúság kérelmét.. ."

151 Ezt követően a vármegyei nemzeti bizottság pártfogóan az alispán elé terjeszti az ifjúság kérelmével kapcsolatos véghatározatát végrehajtás végett. A megyei sajtó is csatlakozik az ifjúság kérelméhez és támogatja a vármegyei nemzeti bizottság véghatározatát, s az 1946. április 27-i számában a Tolnamegyei Néplap követeli: „Szobrot Szekszárdon Babits Mihálynak!" Az alispán a kérést három héten belül teljesíti, és 1946. május 18-án kiadja erre vonatkozó véghatározatát.

152 Szekszárd város és Tolna megye ezzel elindult a Babits-csal szembeni adósságának csökkentése útján, lényeges törlesztésre azonban csak két évtized múltán kerülhetett sor az 1967-ben megnyitott Babits-emlékház avatásával. A haladó irodalmi hagyományok ápolásának érdekes példája a vármegyei szabadművelődési felügyelő 1946-os körútjának egyik felfedezése, Patay István tengelici parasztköltő, aki már az 1929-es verseiben és utána is Kossuth és Petőfi szellemét siratta verseiben: „Dalolj szabad madár, magyar mezők felett Hol annyi honfiszív oly búsan kesereg. Hol a magyar dal csak sóhajokban szállhat: És a kikeletre oly nehezen várnak ..." 295 Í