Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

A hazaszeretet és a szabadság költője ez az idős földműves, de a népelnyomás fájdalma is megcsillan egyik márciusi versében: „Nemzetem pórnépe, — vállad a jobbágysors mindeddig gyötörte, amíg ki nem hajtott a szabadság fája .. Z'

153 A megyeszékhely irodalmi életének igen kedves színfoltja szülöttének, Baktai (Bürger) Ferencnek szereplése, aki a baloldali pártok és szervezetek szinte valamennyi akciójánál közreműködik, a Szociáldemokrata Párt Villonestjén Villon-fordításokat szaval, a Kommunista Párt kerthelyiségének avatásán saját versét, a „Ballada a mi kis városunkról" címűt adja elő. (A szellemes vers találóan mutat rá tréfás formában a várost jellemző anomáliákra.)

154 Sajnos megyénkben egyelőre nem talál általános megértő támogatásra a köztársasági elnök által pártfogolt Irodalombarátok Szövetségének akciója, mely a magyar könyvkiadás szilárd bázisát akarja megvetni, s a bolti árnál olcsóbban kínálja a legkiválóbb írók 12 kötetét, s irodalmi pályadíjakat tűz ki és szegénysorsú írókat kíván anyagilag támogatni. A bátai nemzeti bizottság 1947. február 4-i határozata szerint „a községben nincs olyan jövedelmű ember, aki az évi tagdíjat ki tudná fizetni..." Ez évi 1200 Ft, amelynek ellenében 60 kötet könyv jut a tag birtokába. Az irodalmi élet pezsdülése a haladó hagyományok ápolásában a legjelentősebb. A megyeszerte zajló Babits-estekről már említést tettünk, de irodalmi szempontból jelentősek a centenáris ünnepségek irodalmi műsorai, a Petőfiévfordulók, s más költőkről való megemlékezés. Csupán a legjelentősebbek felsorolására szorítkozunk. A már említett 48-as kultúrverseny szavalóversenyének megyei fordulója irodalmi élményt nyújt Szekszárd irodalomszerető közönségének. Ugyancsak jelentős irodalmi eseményszámba megy az 1948. január 25-től február 8-ig tartó Szekszárdi Kultúrnapok programjában sorra kerülő irodalmi és művészeti est, melyen Sinka István költő, Szabó Pál író és Illyés Gyula is közreműködnek, de könyvkiállítás is szerepel népi írók műveiből és folyóiratkiállítás is gazdagítja a rendkívül színes műsort.

155 Az 1948. március 15-i ünnepségek műsoraiból irodalmi szempontból is kiemelkedik a sárszentlőrinci egész napos ünnepség, melynek Sinka István, Dallos Sándor és a bonyhádi gimnázium falu járó csoportja adott rangot. A bonyhádi gimnázium ifjúsági népi műsoros délutánon népi énekeket, táncokat, furulyaszámokat, balladákat adott elő és megkoszorúzta Petőfi emléktábláját. A délutáni irodalmi esten Sinka István versekkel, Gömöry József tanár Petőfi-tanulmányával, a gimnázium pedig vegyeskarának énekszámaival szerepel. Emlékbeszédet mondott a főispán, a vármegyei NB küldötte és a bonyhádi öregdiákok elnöke. Elsőrangú rendezvény volt — állapítja meg jelentésében a vármegyei szabadművelődési felügyelő.

156 Szinte minden községben megemlékeznek Petőfi Sándor születésének évfordulójáról. Táncsics Mihály emlékünnepélyt tartanak, de nem marad el a megemlékezés Kossuth Lajosról sem. Fürgéden Vas Gereben Egyesület emlékezik meg névadójáról 1948 júniusban, Dunakömlődön pedig József Attila kultúrbrigád alakul az MDP-ben. A felszabadulás lehetővé tette a műkedvelés legkülönfélébb formáinak széles körű kibontakozását is. Az intézmények, a pártok, az ifjúsági és tömeg296