Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

Nana. Régen volt minden szükséges. Kis Tormás. Rét, szőlő, szántóföld s erdő van, folyóvíz is, de puszta. Kölesd. Van szántóföldje, rétje, szőleje, erdeje, udvarház nincsen. Varsád. Mellette folyóvíz, erdő s minden szükséges. Lakosai nincsenek. Kis Szabadi (Szabaton). Van minden szükséges. Lakosai nincsenek. Kalaznó. Minden szükséges megvan, mellette folyóvíz. Mint fent, lakatlan. Cseffő. Minden szükséges megvan. Lakosai nincsenek. Rekettgye. Megvan minden szükséges, mellette folyóvíz. Berény. Mint fent. Szakadat. Minden megvan, ami a birtokhoz szükséges. Udvari. Folyóvíz nélkül. Szőlő, erdő, szántóföld és rét bőségben. Pél. Mellette folyóvíz, s minden szükséges megvan. Bán (Bánd). Van rét, szántóföld, szőlő, erdő, folyóvíz nincsen. Csetény. Van minden szükséges. Egres. Van minden szükséges, mellette szőlő. Pálja. Elhagyott hely, eltávozott lakosai, megfogyatkozva, az összeírásban említett helyen laknak. Horhi. Van minden szükséges, mellette szőlő. Szenez (Szenyér, Hidegkút és Beles vidékén?), örökös földesura Salomváry János. Mellette szőlő, s minden szükséges megvan. Nagy Szabadi (Szabaton). Minden szükséges, folyóvíz bőségben. Gyének (Gyönk). Minden szükséges, folyóvíz bőségben. Bikád. Minden szükséges, mellette folyóvíz. Miszla. Minden szükséges megvan, szőlő és folyóvíz bőségben. Uzd. Minden szükséges bőségben s erdő. Lakosai nincsenek. Hidegkút. Megvan minden szükséges. Görbe (Görbő). Megvan minden szükséges bőségben.

184 Papp István szerint Kánya átvészelte az 1686-os hadjáratot s református lakossága 1689-ben katolikussá lesz. Kányán rácok is laktak. 1690. január 24-én Keszthelyen vizsgálatot tartanak, megkérdeznek több tanút a Koppány, Tamási, Simontornya és Ozora környéki faluk holléte és adózása felől. Baracskay Márk 55 éves ozorai lakos szerint az Ozorához összeírt falukat, vagyis Bodzást, Bekefát, Keresztúrt, Cserneket. Birótit Karacsics Mihály tihanyi kapitány bírja, Keszit, Szarvasdot pedig ő Felsége számára birták. Sólya, Kázmér, Kony puszta a Tabodi, vagyis Tabai mezőn Kétheli Jánosé, a többi hely, Edelényen és Balyán kívül, ő Hercegségének adózott. Czibor István 40 éves ozorai tizedes hallotta, hogy Pogány, Ság, Kocsolya. Csablin, Geleznica, Jovánca, Tád, Töl, Taha, Gyula, Vörösegyház, Szák, Pár, Békefa, Keresztúr ő Hercegségének adóztak. Rácz Kis Jermán 30 éves ozorai katona szerint Csernek és Biród Karacsics Mihályé. Hídvégi Rácz Miklós 40 éves simontornyai katona tudja, hogy a Simontornya vidékén lévő faluk ő Hercegsége csobánci tiszttartóinak adóztak, kivéve Közép Majsát és Pincehelyt, mely a töröké volt. Hogy kinek adóztak Kosba nevű pusztáról, nem tudja, földjét ő Hercegsége pari és tahi jobbágyai élték. Újlakot „mindenkor puszta korában tud lenni", de a szentmártoni jobbágyok élték. Ozorát nem tudja, hogy magyar részre adózott volna, török lakván benne. Pincehelyen szintén török lakott, így onnét sem adóztak magyar részre. 56