Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)
Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5
Ormándi Mihály 55 éves simontornyai katona szintén megemlíti, hogy török lakott Pincehelyen, ezért Pincehely és Közép Majsa nem adóztak a nádornak. Pap Tamás szintén simontornyai katona ugyanezt erősíti meg tanúvallomásában. Tamási kinek adózott, nem tudja, „török lakván benne". Szokolyi Rácz Miklós Kis Majsáról sem tudja, hogy adózott volna, minthogy 3 esztendeig a nádor ispánja lévén, ezen faluk adóját szedte s vitte föl a csobánci tiszttartó kezéhez. „Mén nevő pusztát Szemcsével, Magyar Ürögöt és Magyar Kányát egészlen, Hékútnak felét Viczai úr bírja." Tengődöt és ősit a pápai pálos barátok bírják. Rostás Gergely 35 éves ozorai katona szerint Kóny, Somoly, Rigel, Szakály, Felső és Alsó Tengelicz (Tamási körül), Kosba, Újfalu, Gonoszd, Kis és Nagy Csehi, Mén faluk nem tudni, kinek adóztak. Viszont tudja, hogy az ozorai malomtól évenkint egy pár csizmát adott Mamhet Cselebi. Sipos Gergely 33 éves ozorai katona maga is vitt föl adót Csobáncba a Szentmártoniakkal és Kesziekkel — s ő sem tudja, hogy az utóbbi időkben Regöl, Szakály, Somol, Kosba, Gonoszd, Sárfalu, Dusd puszta és Csernek ő Hercegségének adóztak volna. Karapancsa János ozorai szabados régi emberektől s atyjától is hallotta, hogy „Ozora, Tamási néhai méltóságos Eszterházy Miklós Palatínus Urunké volt légyen, az atyja vágó marhát is vitt föl mostanyi Herceg Urunknak első lakodalmára." Csernök szerinte is Karacsics Mihályé, Bíródról, Keszőről, Sólyáról pedig nem tudja, hogy kinek adóztak. Szűcs Lukács 40 éves koppányi dalmata hallotta, hogy Somoly és Regei ő hercegsége birtoka. 185 Amint látjuk, Közép Majsa Pincehellyel együtt török birtok volt, tehát közel eshetett Pincehelyhez, vagyis a Bogaras puszta helyén fekvő Koromzó lehetett. Solyt valószínűleg Sólyagnak, Cserneket pedig Csernédnek kell értenünk. Urbárium et Conscriptio. 1690. Simontornya. A Vár háromemeletes, régi, de nagyobbrészt elpusztult. Erdeje nincsen, 500 hold szántóföldje van. A Szőlő a hegyen helyezkedik el. Művelt szőleje összesen 300 kapás, 3 éve ültették, a többi szőlők 7 év óta elhanyagoltan vannak. A bor közepes minőségű, többnyire vörös. Egy kétkerekű malmuk van a földek közt, a másik, szintén a földek között, elpusztult. A kőből épült török mecsetből alakítottak templomot. Egy hosszú, pallós híd van, melyet leromboltak, de már használják. Földműves csak 7 van. katona 50. 150 hajdú, és egy polgár. Az állatállomány ismeretlen, legfeljebb mindössze 200. Lakóház épült 75. Ozora. A Város síkon van. A Várat eléggé lerombolták. Makkos erdő nincsen, a vidék hegyes, cserjés. A művelt föld mindössze 300, a rét 55 hold, használaton kívül s elhanyagoltan, mindazonáltal legeltetéssel tartják fönn bivalyaikat s kaszálnak is, most osztották szét a múlt hónap 21-én. A Szőlőhegyen művelés alatt álló szőlő 200 kapás, 3 éves, a többi 7 esztendeje pusztulóban. Legeltetőhelyeik elhagyott faluk mezőin vannak. Két malmuk van. mindegyik kétkerékre, de az egyiket lerombolták. A templom elpusztult. Földműves 28, a Nádor szabad katonája 30. hajdú 46. Fából készített nyomorúságos faház épült 49. Nyék. Két éve települt, miután elpusztult és elnéptelenedett. Egy kicsiny völgyben van, a Siótól negyed mérföldnyire. Erdő nincsen, s nem is emlékeznek reá, a Zűrzavar előtt mindenféle gyümölcsfát telepítettek, mindazonáltal mak57