Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

IV. Egyébként a vármegye értékes részét saját hatalma alá vette Mercy gróf. Ezt a mondatot így kellene javítani: egyébként nagyobb részét a saját fennhatósága alá vonta az Eszterházy hercegek háza, mert ezek a javak nagyobbak Mercy gróf javainál. A birtokosok között még megemlíthető őkegyelmessége Nesselród gróf főispán pécsi püspök és báró Apponyi, de maradhat így is és más nemesek. V. §. KÜLÖNÖS RÉSZ Tolnavármegye járásairól Közösségi megegyezéssel három járásra oszlik. Felsőnek mondjuk, amely a Sió és Kapós folyó között, középsőnek, amely a Kapós és Sárvíz között, az alsónak, amely a Sárvíz és a Duna között helyezkedik el. Helyesen bár a közösség rendelkezésével kellett volna így felosztani, amint feljebb leírtuk, de erről nincs tudomásunk, sőt maga az ész sem engedné meg az ilyen felosztást, mert először is mindig a földvári járás volt az első és felső járás. Másodszor ahonnan a vármegye ezt a nevet kapta, vagyis Tolna városáról, az a földvári járásban van, tehát nem volna megfelelő, hogy ezt alsónak osszuk be a három apátságnak a földvári, szekszárdi és báthainak hátrányára és más földesurak megsértésével, akiknek a földvári járásban javaik vannak. Éppen, ezért rosszul informálták a szerzőt, mivel addig ott nem így volt az elrendezés. Hanem a felső járás maradt és ma is a földvári, a középső a simontornyai, az alsó pedig ahogy most mondják völtségi, s így a felső járás a Duna és Sárvíz között, a középső a Sió és Kapós között, az alsó pedig a Kapós és Sárvíz között van. És úgy vélem, hogy ezt a vármegyét két járásra kellene csökkenteni, mivel nem nagy. II. §• A simontornyai vár még nagy terjedelemben fenn áll. A város jelzőt elhagyhatjuk, mert az aránylag nem terjedelmes. III. §. Ozora város nemrég német polgárokat kapott. Helyesen: Ozora városnak lakosai magyarok. IV. §. Tamási város. V.§. Pincehely város. 359