Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)
Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327
MÁSODIK FELOSZTÁS A felső járás helységeiről Helyesen a felső járás helyett középső és másutt is, ahol ezt a járást felsőnek mondtuk, középsőnek kell mondani. 2. Keszi kitűnik a földek kiváló termékenységével: a kiváló elhagyható. Üregh (I) és Kánya br. Apponyi Lázárhoz tartozik. II. FEJEZET A középső járásról ELSŐ FELOSZTÁS Szekszárd városról I. §• Helyesen Szekszárd város a felső járásban van, vagyis a földváriban, mint feljebb mondtuk. Ez a város hatalmas és gazdag. Helyesen: a hatalmas és gazdag helyett: nem olyan nagy, mert ha más vármegyék városaira tekintünk, akkor nem hatalmas és gazdag, annyira, hogy már több telepest, aki a városi polgárjogot elnyerni kívánta, nem tudott befogadni. Helyesen: a szekszárdi lakosok között vannak apátsági alattvalók is és tagadjuk azt a felfedezést, hogy nem tudott egyeseket befogadni, hanem megengedjük, hogy csavargókat és nincsteleneket befogadni nem akart. MÁSODIK FELOSZTÁS A középső járás helységeiről Helyesen: Pálfa és Szentlőrinc mindenképen a középső, vagyis a simontornyai járásban vannak; Kölesd, Tormás, Medina, Zomba, Kakasd, Beloc, Bonyhád pedig az alsóban: Megjegyzendő Bonyhádról, Schilzon birtok, hozzáteendő: és Kun. Ugyancsak meg kell jegyezni, hogy Mórágy a felső, vagyis a földvári járásban van: a többi itt következő falu Czikó, Hidas, Baranya vármegyében van; Majusch, Kismányok, Nagymányok, Izmény, Apar, (megjegyzendő Aparról, hogy olyan jelentős lélekszámú, hogy városhoz hasonlít. Helyesen: összesen csak 42 lakosa van, magyarok és rácok.) Vejke, Závolt, Tevel, Kisdorog, Mucse, Hőgyész, Berény, Kalaznó, Varsád és Gyönk az alsóban, vagyis a völtségi járásban vannak; míg Miszla, Udvari, Nagyszékely és Kisszékely mindenképpen a középső, vagyis a Simontornyai járásban vannak. III. FEJEZET Az alsó járásról Helyesen: a járásokról már mondottuk, hogy amely az alsó járásnak neveztetett, az a felső és az első. 360