Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

kell értenünk, amidőn azt mondja: akkor ennek a vidéknek minden törökét olyan rettegés és félelem töltötte el, hogy b) Koppányt, Dombot, Ozorát, ezeket a Kapós menti megerősített várakat elhagyták és Szigethre, Fehérvárra és más biztonságos helyekre menekültek feleségeikkel, gyermekeikkel és értékesebb ingóságaikkal, sőt Fehérvár és Pécs is rettegett. A vár mellett fekszik a város, magyar lakosai nem igen művelik földjüket. II. §• SIMONTORNYA Simontornya a Sárvíz és a Sió—Kapós összefolyásánál épült. Ezt a várat valamikor nemcsak mesterségesen erősítették, hanem erősítette maga a természet is, körülvéve azt mocsarakkal és a folyók összefolyásával, melyekben széles területeken káka és nád nőtt a feneketlen sárban. Sokáig volt a barbárok kezén, s kevéssel 1650. év előtt szabadult fel, amikor a szomszéd várak is a keresztények kezébe kerültek. De újból visszaesett a zsarnok hatalmába, és csak Buda visszafoglalásának évében, 1686-ban szabadult fel, amikor az alig néhány Batthyány-katona támadásától megzavarodott törökök önként átadták a várat. Vagner c) így tudja: Badeni Lajos őrgróf a másik hadoszlop vezére, a Duna innenső partján előbb Simontornyát, ezt a nem megvetendő erősségű helyet szabadította fel és az ötszáz fogollyal Pécsre sietett. Később, Rákóczi hívei szállták meg a várat, amelyet azután széthánytak, hogy ne legyen az menedéke az ellenségnek. A város nem maradt műveletlenül. A lakosok mindnyájan jó erkölcső magyarok, akik bár senkinek sincsenek alávetve, mégis bért fizetnek a földjük, a szőlőik után, amelyeknek csupán bérlői. Egyedül Székely az, aki nemes ember lévén, szabadon birtokolja földjét. A megyének tisztségviselői és nemesei itt gyűlnek össze, ha a közügyekről tanácskoznak. Itt van a közpénzen emelt megyeház is, amelyben a gyűléseket tartani szokták. A Styrum család birtoka, a lelkipásztorkodást a ferencrendi atyák végzik. Simontornya várának fekvése és története a vár melletti város a megyegyűléseket itt tartják b) Lib. 21. utolsó lap 746. 26. De nem is Baranya megyéhez sorolandó ez, mint a Topográfia Regni Hungáriáé c. könyv szerzője teszi, (Par. II. seg. I. §. III. p. 61.). mivel Tolna vármegyének tartozéka. c) História Leopoldi M. lib. 9. o. 727. — Nagy Lipót története 9. könyv, 727. oldal. 23 Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. 353