Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

III. §. OZORA Ozora város helyzete, hasznos Valamikor vár volt a Sió partján, amelyet 1599-ben a mieink a Koppánnyal és Dombóval és még más szomszédos várakkal együtt visszafoglalták a töröktől, amint ezt az imént Istvánffy nyomán elmondtuk. Ez időtől fogva kietlen pusztaság. Nemrég magyar lakosokat kapott a város. Alkalmas helyen fekszik a Siótól nyugatra, fél mérföldnyire Simontornyától. Környéke hegyes, bortermelésre alkalmas, ahol pedig a hegyek megszűnnek, ott szántóföldek kezdődnek, melyek mindenféle gabonát megteremnek. Nevét a Firenzéből származó Ozorai Pipóról kapta, aki alapította. Tőle egy igen régi családnak, az enyingi Török családnak birtokába került, majd a Héderváriak híres családjára háramlott, amely hét nádort adott. Ma az Eszterházy herceg birtokához tartozik. IV. §. TAMÁSI Tamási város egyik oldalról hegyekkel, másikról a Kapós folyóval van körülvéve Tamási város Simontornya és Dombó között középen fekszik a Kapós folyónál. Az egyik részén hegyek, a másikon mezők vannak, s mindkét rész termékeny. A síkságon gabona terem, a dombokon szőlő, amely bár hitványabb a szekszárdinál, de mégis jóhírnevű és majdnem egyenlő a simontornyaival. Eszterházy herceg uradalmához tartozik. v.§. PINCEHELY Pincehely város A Simontornyától egy mérföldnyire nyugatra fekvő Pincehely is a városok közé tartozik. A Kapós partján fekvése, előnyei terül el, közepes nagyságú. Rétje és termékeny földje van, de erdeje nincs, úgy hogy a lakosok kénytelenek vásárai megelégedni a szűkös faizással. Évente háromszor van itt országos vásár: farsang utolsó vasárnapján, továbbá ker. János, valamint Simon és Júdás napján. A lakosok magyarok, akik ragaszkodnak a régi szokásokhoz.