Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

hosszúsága, szélessége. számít azonban, hogy hogyan írod, csak különböztessük meg Pannóniának ezt a két helységét. Erről a megyéről mondja Bonfinius:** hogy Tolna megye a Duna mentén fekszik, ahol három igen régi és gazdag apátság, falvaktól van körülvéve; Ranzanus pedig:*** Tolnavármegye a Duna partján fekvő Tolna városáról van elnevezve, s három régi apátság fekszik itt falvaitól körülvéve. Ami a megye fekvését illeti, eléggé hosszú, mert a simontornyai vártól Bátaszékig mérve

1 hét hazai mérföldet tesz ki, széltében azonban alig terjed ötnél többre, akár Pakstól Simontornya felé méred, akár másfelé.

2 Azon a részen, amely északról lefelé terjed, elhajlik és kelet felé tekint, végig a Duna határolja; nyugatról pedig a Balaton választja el Veszprém, Fejér és Somogy megyéktől. A déli részen, a Dunától a Dráváig terjedő hegyvonulat, mint valami sövény választja el Baranya vármegyétől. a fekvés kellemessége II. §• Délen tehát hegyek borítják, melyek Baranya határából nyúlnak át ide, főleg azon részen, ahol a Sárvízig érnek. Szekszárd városától ugyanis a somogyi határig széles területet foglal el az elég magas, sőt néhol meredek Merseti.

3 Sűrű és magas tölgyerdők borítják

4 itt-ott részint kellemes dombsorokban, részint a síkság kies ligeteiben végződik, sok helyen patakokkal átszelve, amelyek bőven öntözik a vidéket. A berkek között előnyös szállás kínálkozik a telepeseknek, akik most ide özönlenek Németországból. A folyók és erdők szépségein kívül gyümölcs termelésére és mindenféle veteményre is igen alkalmas a tolnai tájék.

5 Hasonlíthatatlanul kellemes látványt nyújtanak azután a ligetek, melyeket tarlott mezők és dombok választanak szét úgy, hogy méltán hason**Dec. I. Lib. I. p. 23. 28. ^á™^^

n

í;

k

»,

a Yj

dékne

ÍF a Té

& állapota a háborúk és veszedelmek révén - melyek az elözö századokban a hazát pusztították, nagyon megfogyatkozott. .1. Ami a megye hosszúságát illeti, annak végpontját Bátánál kell megjelölni, amely helység még Bátaszéken alul egy mérföld távolságra van. .2. A szélessége nem mindenütt egyenlő, mert a megye mintegy háromszögben terjed ki. Ha ugyanis példa kedvéért a Baranya vármegyéhez tartozó és Tolna vármegyével határos Bozsok helységhez Bátaszéktől mérjük a távolságot, akkor magának a Dunának folyását tekintve, nem tesz ki többet két mérföldnél, éppen ezért a felvett határpontok szerint változik a szélessége. .3. Merseti (Mecsek) hegyhez hozzátartozik még egy hegy, melyet Vasasnak hívnak. Ez a két hegy Szekszárd várostól egészen a somogyi határig nagy területet foglal el. A. A fanemek váltakoznak, vegyesen és szétszórtan fordulnak elő, ezért nem lehet a tölgyfát a leggyakoribbnak tartani. .5. Ami az idetartozó földet és annak termékenységét illeti, Földvártól egészen Szekszárdig terjedő része homokos, s ezért a gabonának és gyümölcsnek is kevésbé alkalmas. 332