Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

olyan népművelődési folyamatnak, amely megfelelő szervezeti, de legfőképpen tartalmi irányítás mellett szocialista célkitűzéseink irányába mozgósíthatták a néptömegeket. A megyei irodalmi helyzetkép ígéretes akkor is, ha ekkor még nem is sikerült Tolna megyének letörleszteni adósságait, amellyel az itt született irodalmi kiválóságainak tartozott. De Szekszárd dolgozói, megyénk munkás- és paraszttömegei szívesen látogatják azokat a rendezvényeket, melyeknek bevételeit a Babits-emléktáblára, a költő szülőházának helyreállítására gyűjtik össze. És micsoda pezsdülés bizonyítja megyénk dolgozóinak, ifjúságának bekapcsolódását a haladó hagyományok ápolásába, a centenáris kultúrversenyek szervezésébe. Addig soha nem látott méretű megmozdulások bizonyítják: dolgozó népünk igényli a haladó kultúrát. Ehhez azonban tovább kellett fejleszteni a nyomokban már itt-ott megtalálható olvasómozgalmat, újabb és újabb irodalmi esteken a szocialista írókkal és költőkkel is meg kellett ismertetni megyénk dolgozóit, az eddigieknél gyakrabban és elsősorban a falvakban kellett további író—olvasó találkozókat szervezni, a könyvnapoknak még nagyobb hangsúlyt kellett adni megyénkben is, a népi tehetségek felkutatását még nagyobb gonddal kellett folytatni. Mindehhez az alapok adva voltak, a folytatáshoz a szocialista forradalom a lehetőségeket meg is adta. Képzőművészet (kiállítások, tárlatok) A művészeti élet tulajdonképpen csak 1946-ban indul megyénkben. E területen a képzőművészek tevékenysége emelkedik ki, kiállításaik, szakszerű tárlatvezetéseik ez időtől kezdve rendszeresek. Ebben közrejátszik az a szerencsés körülmény is, hogy a vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Tanács már 1946. január hónapban tervez állandó jellegű kép- és szoborkiállítást a megye festő- és szobrászművészeinek alkotásaiból. A tervek szerint a magányosok által felajánlott gyűjteményeket a Tanács kezelné és rendezné a vármegye nagytermében.

160 Az első jelentős képzőművészeti kiállítás létre is jön 1946. április 14-én a vármegyeháza nagytermében festő- és szobrászművészek alkotásaiból. A kiállítás rangját emelte, hogy a megnyitót az alispán mondta. A nagymesterek munkái mellett főleg várostörténeti és történelmi szempontból érdekes anyagot állítottak ki. A nagymesterek közül Karlovszky, Vastagh, Révész, Komáromy, Katz, Nyilassy, Hegedűs és Koszta képein kívül szekszárdi vonatkozású kép is akadt a Szekszárdról Szentesre származott és tragikus körülmények között elhunyt Lakos képeiben. Ez alkalommal bemutatásra került a szentesi múzeum Szekszárdra menekült képanyaga is. A kiállítást öt szakmai jellegű előadás előzte meg. A látogatók száma elérte az 500 főt. Szabó Dezső és Wallacher László festőművészek tárlatvezetést végeztek.

161 A korabeli dokumentumok még két kiállításról tesznek említést ebben az esztendőben. Az egyiket az MSZMT rendezte 1946. május 1-én fotó- és képkiállítás címén a szekszárdi MADISZ-székházban a szovjetbirodalom mindennapi életéről.

162 A másik kiállítás Tolna megyei művészek első kiállítása, melyről a Tolnamegyei Néplap 1946. december 21-i száma számol be. Szabó Dezső megyénk festőművésze mutatta be képeit 1946. december 12-én Szekszárdon. A kiállítás érdekessége, hogy a művész fejlődését mutatja be gyermekkori próbálkozásától 298